A járművezetés rejtelmei

• Fékezés, befékezés.

1. Közelítő fékezés. Lényege, hogy kevésbé lassítunk, mint az elöttünk fékező, ezzel a követési távolság csökken. Jellemzően forgalom lassuláskor, illetve városi forgalomban van használatban. Lejtmenetben vagy lassuló sornál, ha előzni akarunk.
2. Távolságtartó fékezés. Forgalom lassuláskor a követési távolság megtartása mellett lassulunk együtt, a többiekkel.
3. Távolító fékezés. Jobban lassítunk, mint az elöttünk haladók, fékezők, így széthúzzuk a kocsisort. Használata többnyire lassuló kocsisor esetén, ha az nem megállás miatt lassul. A követésitávolság helyes, mindenkori betartását szolgálja, illetve gyorsuló kocsisor esetén megfelelő helyet biztosít a kényelmes vezetéshez. Egyfajta térnyerés is, hiszen a gépkocsik nem egyformák, nem ugyanazon tulajdonságúak.
4. Előfékezés. Nem egyenletes eloszlású fékezés a fékúton. A fékút elején nagyobb fékezést hajtunk végre, annak érdekében, hogy időt nyerjünk, illetve utat, kormányzás, megcsúszás miatt. Száraz időszakban ritkábban használt eszköz. Főleg nedves, csúszós úton jó. Száraz időszakban gyakorlási lehetőséget ad.
5. Változó erejű fékezés. A fékerő szabályozásával nagy pontossággal beállítható, útszakaszra, forgalomra vonatkoztatva. Javarészt ez van használatban. A helyes sebesség megválasztása, követési távolság betartása és egyedi útviszonyokhoz való megfeleltetés a célja. Jó gyakorlási lehetőség a fékerőhasználat beállításához!
6. Változatlan erejű fékezés. Azaz pontrafékezés. A fékerő helyes megválasztásának gyakorlata, a féktávolságok helyes mindenkori beállítását szolgálja. Csúszásmentes fékezés mindekori beidegzését! Piroslámpás megálláskor gyakorloható, mikor begurulunk az elöttünk álló mögé vagy valamilyen várakozóhelyi megálláskor. Nézzünk ki egy kijelőlt pontot és határozzuk meg az elötte való megállás távolságát. Kezdjük lassú haladással és nyomjuk le a fékpedált úgy, hogy ne változzon a lenyomás mértéke. Amikor megáll a kocsi, nézzük meg mennyit tévedtünk. Megjegyzés: a gyakorlás lényege a hiba. Azaz a hibát lehet javítani és a hibából lehet tanulni. Következő ismétlési alkalomkor változtassunk kissé a fékezőerőn és megint nézzük meg, mennyit tévedtünk. Piroslámpánál ne szálljunk ki, hanem az elöttünk állóhoz viszonyítva jegyezzük meg a látott képet, majd ehhez viszonyítva igazítsunk. Segítség lehet, ha megnézzük, a gépháztető élénél látott képet. (Minden esetben annyi helyet kell hagynunk az elöttünk állótól, hogy tolatás nélkül ki tudjunk kanyarodni, az egyenes vonalból. Mentő, tűzoltó vagy más egyéb megkülönböztető jelzésű jármű elhaladása miatt. Az egynyomúak teste érzékeny! Ezektől való megállási távolság másfél kocsihossz legyen mindig. Ha megálltunk de a mögöttünk érkező benézi és nem tud megállni, akkor beletol bennünket az egynyomúba! Motoros, bringás törékeny! Eltörik a nyaka, a gerince! Azonban, ha helyet hagyunk akkor van hova csúszni! Ugyanez a helyzet a vasúti átjáróban is. Soha ne állj meg a vonalon, mert ha nem tud valaki megállni mögötted, bizony betol a sínekre és a vonat nem fog megállni!!! (Szétzúzza tested és meghalsz!). Megjegyzés: a vasúti sorompó felnyílásakor, mikor függőleges, már enged, mehetsz. A fehér jelzés nem, ismétlem nem jelent szabad utat! Csak annyit jelent, hogy a jelzőberendezés működik vagyis számíthatsz működésére! Mindig, minden esetben a saját felelőségedre mész át a síneken.
7. Fékezéskor, minden esetben nézni kell a tükröket. Előfordul az esetek többségében, hogy hirtelen meg kell állni és ilyenkor a mögöttünk haladók is ezt teszik. Ha elvéti hátulról belénk csapódik. Ennek a veszélynek elkerülésére vagy a becsapódás erejének csökkentése céljából nézzük a tükröt. Ha elvéti a féktávot, lehetőségünk van előrébb gurulni vagy elindulni és még ha utolér is bennünket kisebbedik a kárunk. Ez egy betanult rendszer, aminek része az a rés, amelyet már fentebb írtam, ugyanis az álló sorban a járművek közötti távolság olyan, hogy könnyedén kifordulhatunk a sorból!

• Előzés. Az elöttünk haladó lassabb jármű kikerülés-lehagyása. Lényege abban van, tudniillik nagy pontossággal és nagy sebességgel történik. A szembeforgalom ellen végrehajtott haladás, rövid ideig tartó gyorshajtás, ami vezsélyességét tekintve első helyen van. Veszélye egyfelöl a szembeforgalmú oldalon való haladás, másfelöl a követésitávolság lecsökkenés miatt van. Ugyanis az előzést az elöttünk haladó jármű hátuljához igen közeli helyzetből indítjuk meg. Több szempontú, a figyelem előterében több összefüggős szempontrendszer van, amiknek kivétel nélkül eleget kell tenni, ahhoz, hogy végrehajtásának sikere meglegyen! Az elöttes forgalom, elötti útszakasz, uti történések figyelésétől elkezdve, a mögöttes uti forgalom, az állónak látható eseményeken át, a tárgyi behatási lehetőségek kihagyása nélkül mindent számítani kell!!! Az előzéskor a tartalmi háttéradattárban helyet foglalókból táplálkozó számítássorozatra van szükség. Pontossága és helyessége azon múlik: mennyi adatunk van, milyen pontosak a számításaink, mennyi maradt a gyalog életünkből, mennyit vittünk be a vezetésbe!

1. Előzés ködben

NE! Ha mégis akkor a legelső szempont, ami erősen viszonylagos, megfigyelni a szembejövő forgalom láthatósági távolságát. Feltételezni kell, hogy a köd nem egyenletesen sűrű, lehetnek ködfoltok benne. A megfigyelt távolság alapján kell felmérni, hogy az előzési úthosszhoz képest nagyobb vagy kissebb a láthatósági távolság. Ha mégis úgy döntünk, hogy megtesszük, akkor nincs irgalom, kímélet nélkül a lehető leggyorsabban tegyük meg. Tekintetbe veendő az útburkolat minősége, útszélesség, kanyarok, burkolati csúszósság és az előzendő kocsi fajta, hossza. Tessék külön gondot fordítani a mások tudjanak hozzám alkalmazkodni mondat tartalmára! Ha nem tudnak hiába voltam ügyes.

• 1. Előzés kanyarban

  Elsősorban belső kanyarban lehet jól véghezvinni, ha azt jelzés nem tiltja. Természetesen a beláthatóság nagyon fontos, hiszen ez lesz a kulcsa a sikernek. Külső kanyarban az előzés, ha nem tiltja semmien jel, akkor lehet. Itt is fő szempont a beláthatóság. Külső kanyaros előzésnél mindig számolni kell az előzendő gépkocsi által takart, nem látható útrésszel! Számításba kell venni a haladást magát, tudniillik idők elteltével a haladás miatt változások állhatnak be.

  1. Előzés szembe fénnyel

  Többnyire vakító és nem látunk tőle. Viszont ha másként használjuk ezt a jelenséget, akkor hasznos adathalmazhoz juthatunk, amit feldolgozva pontos következtetést kapunk. Meg kell figyelni azt a távolságot, amit be lehet látni vagyis milyen távolságra bukkan fel a fényből a szembejövő jármű. Ezzel ugyanúgy bánunk, mint a köd esetén. Számolnunk kell azzal a ténnyel, hogy a szemben elhaladó járművek nem tartják be a követési távolságot! Szembefénynél nem maga a fény lesz számunkra a fő, hanem annak egyenes következménye, az árnyék. Ez lesz a támpont és ehhez a képhez fogjuk viszonyítani a fényi képeket is. A kettőt egybevetve fogunk teljes vagy teljesebb képhez jutni. Ha ez nem elegendő, akkor semilyen szín alatt ne előzzünk.

  1. Előzés gyenge kocsival

  Kiemelten fő szempont a gépkocsi műszaki tulajdonsága. A gyenge jellemző inkább a kisebb mértékű gyorsulásra vonatkozik az előzés kapcsán. Nagyobb sebesség elérése hosszabb időt vesz igénybe. Mint tudjuk az előzést a lehető leggyorsabban kell megtenni. Ilyen kocsival meg kell találnunk azokat az uti helyeket, lehetőségeket, amikkel a sebességünk javítható (lejtő, hosszú egyenes) vagy jól belátható szakaszok, kanyarok kilépési helyei, mikor hosszabb szakaszokat látunk magunk elött. Az előzendő járműtől való távolságunk is döntő. Az előzés megkezdésekor nagy követési távolságból indítunk, hogy a felgyorsításra legyen lehetőségünk, legyen lendületünk.

  1. Előzés erős kocsival

  A fentiek nem annyira érvényesek, viszont az elbizakodottsàg igen! A hirtelenkedéssel együttjáró gyakori hibák a veszélyei.

  Figyelmek

  • Figyelem. Öt lépcsős figyelmi előtér. Ez a fogalomkör biztosítja a biztonságos pihentetési rendszert. Melynek egyetlen célja van, hogy az agy pihentetésével folyamatosan magas szinten tarthassuk éberségünket.
• Az öt figyelmi lépcső egyenként:

1. Vörössel jelzett helyen a kiemelt elsők vannak, ami azt jelenti, hogy a benne levők a használat idejére kizálólagosságot élveznek. Használata kifejezetten, rendkívüli mértékben gyors és nagyon nagy pontosságú. A baleseti helyzetek közvetlen előterében, illetve már a baleseti helyzetben használatos cselekmények vezénylésére szolgálnak. Ebben az állapotban olyan gyors, (általában 1-3 cselekményt lehetséges végrehajtani) döntést kell meghozni, hogy nem lehet kigondolni, nincs idő gondolkodni. Ettől függetlenül megoldható feladatról beszélek! A kiemelt előtérben következő alapműveletek vannak. Fékezés, kormányzás, gyorsítás, ütközés helyének beállítása, ütközés helyzetének beállítása, kitérés helyének kiválasztása, kártételek nagyságának szabályozása, kiválasztása, értékesség nagyság szerinti kiválasztása. Példa: adott baleseti helyzet két felnőtt, két gyerek ül a kocsiban, balról velünk szembe, felénk negyvenöt fokban kiugrik egy őzike. Az ütközés már nem kerülhető el. A kiemelt előtérben a fenti alapműveletekből kell döntenem. Mérlegelés: mindig a legkisebb kár, illetve a legkisebb értékkel bíró felé kell hajlanom! Egy pillanatban levő gondolatok sora. Meglátom, a következő másodpercben tudom mi fog megtörténni és azt is hogyan, azt is miért úgy!! Fel van mérve a terep, az útszakasz, a kocsi képessége, sebessége, féktáv, időjárási és úti viszonyok, a bent ülők is, én is vele, az őzike, az ütközés helye, következménye, a várható kártétel. Ennyi fér bele egyetlen másodpercbe. A példa esetén nem tudom elkerülni az ütközést. Hogyan ütközzem tehát? Ha az őzike bejön a szélvédőn, akkor megfejeli az elsőket, ha lemegyek az úttestről a padkafűre akkor megcsúszom, így nem jól tudom irányítani a kocsit, ha keresztbe fordítom a kocsit az lenne a legjobb, mert nagy eséjjel megússzuk mi is, meg az őzike is, ám nagy gyakorlatot igényel. A példa alapján a legtökéletesebb ütközés a surló ütközés lenne, mert az csak egy tükörbe kerülne! Természetesen minden példa sántít, de azt kell ebből megérteni, miért nem elegendő csak rálépni a fékre ha már egyszer ütközöm! Az utolsó másodpercig küzdeni kell a helyzet javításáért!!!! A vörös itt a tiltott területet jelzi, mert minden tanulás-gyakorlás annak érdekében van, hogy az ilyesmit elkerüljük!
2. Narancssárgával jelzett helyen az elsők vannak, ami azt jelenti, hogy a benne lévők hosszabb-rövidebb ideig, esetenként állandóan a menet idejére elsőséget élveznek és így meghatározóak. Jelenlétük hol van, hol nincs. Készenlétet eseti megoldásokat tartalmazó figyelmi helyzet. A narancssárga itt kiemelt területet jelzi.
3. Ságrával jelzett helyen vannak az állandó és mindig jelen lévő, a figyelmet, az agyat, testet a menet idejére állandósultan igénybe vevő szellemi tartalmak. Ezek a működés alapjai, a betanultak itt foglalnak helyet, innen irányítják a fölöttes és alattas helyzetű cselekményrangokat. A folyamatossága által, lassú merülést mutat a használójának. A sárga itt a figyelmes területet jelzi.
4. Zölddel jelzett helyen vannak azon figyelmi elemek, melyek a tartalmi hátteret adják. Olyan adathalmaz, amelyek begyüjtött tapasztalatokat, hallott, megfigyelt, észlelt tartalmakat hordoznak. Ebből az adattárból dolgozik az agy, innen indulnak ki az új irányok, tervezések, stb. Alátámasztó feladatkörű szellemi terület, nagysága folyamatosan nő, raktárszerűen elrendezett, gyorselérésű gyökérrendszer, tárolt figyelmi sablonok helye. Csak vezetés idejére használatos, vezetési adatokkal dolgozó rész. A zöld itt a szabott területet jelzi.
5. Kékkel jelzett helyen vannak a minden másnak mondható részek. Ez a terület akár teljesen elhagyható, kizárható a vezetésből. Beszélgetés az utasokkal, bámészkodás, tájnézegetés, rácsodálkozás, távhívások szabályszerű kezelése, forgalmi várakozásokban eltöltött agyi pihenések, matatás, járművezetési élvezetek helye. A kék itt a független területet jelzi.

Figyelmi rangmezők a háttérben. Ez jelenti a felkészültséget és a magasszintű gyakorlottságot. Vagyis minden, amire készülsz vele, az a sok ezer munkaóra, mind, mind egyetlen századmásodpercért történik! Olyan valamire készülsz, amit elkerülni igyekszel minden rendelkezésedre álló eszközzel. Mindegy, hogy megtörténik vagy nem, ha nem készülsz rá bajban vagy. Gyakorlással elmélyíted az elmédben és bár furcsa, de ez által leszel sikeres. Ugyanis nem úgy mélyül el, ahogyan temetnek, hanem úgy ahogyan raktároznak. A raktárod nagyon nagy fejlettségű rendszer, az agy, egy gyorselérésű azonnali előhívású rendszerbe helyezi. Az agy számára teljesen átlátható, a saját elképzelései szerinti, magas elsőségi tartományban levő helyre gyüjti. Minden vezetési alkalomkor használ belőle, folyton dolgozik vele, ki-be rakosgatja, cserélgeti. Önműködően rendezi, fejleszti, hozzátesz, elvesz belőle annélkül, hogy érezné az ember. Bármikor hoztájut, élhet vele. Alap mintázatokra épülő hajlékony vázmintázat, melynek közeit az állandóan változó, az alkalmazást, alkalmazkodást sikeresen követő megoldások hálózata. Ez a gondolati térháló biztosítja a sikeres, nagy pontosságú, gyors megoldások alapjait. Betanulásuk egyszerű alapgyakorlatokkal, vezetés közbeni gyakorlással biztosítható. Vagyis elmondható, hogy minden vezetési alkalomkor nem vezet az agy hanem gyakorol. Ebből a szempontból nagyonis lényeges milyen rendszert, milyen használati anyagokat ültetünk be! A rossz megszokások halmaza nem megengedhető, mert abban a pillanatban, ha baleseti helyzetbe kerülünk,  kiderül felkészületlenségünk! Ennek súlyos következményei vannak!

 

 

Mozgási és mozgó rangok.

A mozgási rangsorok:

Kirívó. A jellemző vagy megengedett forgalmi, sebességi mértékből kiváló sebesség vagy haladásiirány. Rendes esetben ez egy megkülönböztetett járművet jelent. Baleseti helyzetet létrehozható irányok, irányváltozások, testhelyzet változások, elszámolt sebesség, irány, időzítések. A forgalom állandó figyelése kulcs a biztonságos nagysebességű utakon. Minél előbbre tudok figyelni, annál több időm marad cselekvésre. Minden időjárási viszonyban előfordulnak tévedések, baleseti lehetőségek.

Elütő. Elváltozást mutat a forgalmi környezetben rendesen megszokott helyzethez képest. Nagyforgalmú utakon bekövetkező lassulások, kislétszámú kitérő irányváltások, nagyobb útszakaszi űr, torlódás, kisebb-nagyobb létszámű, kerékpáros, motoros csoport, stb.

Feltűnő. Jellemzően egyedi esetek megjelenése az úttesten, az útszélén. Embercsoportok (fürdőruhás nők), gyerekek, műszaki mentés, baleseti mentés, iskolás csoportok, kampajgó, bénázó, részeg ember.

Rendes. Minden zsír. Folyamatos, lendületes haladás, akadálytalan közlekedés elözékeny jól időzített beáramlások, kiáramlások, zöldfolysó. Kellemes utazási élményt nyújtó forgalmi helyzet. Ritka.

Tervezett. Na igen… Nem minden arany ami fénylik. A tervezett menetrendeket sok esetben nem is lehetséges tartani, hiába igyekszünk. Ettől függetlenül mindig tervezget az ember.

Mozgó tárgyak rangjai erőteljességi sorrendben.

1. Kötöttpályás nagyvas. Városi vonat, villamos. Nem tud megállni, kikerülni. Szétzúz.
2. Nagyvas. Teherkocsi, tömegkocsi, közösségi tömegjárgány (busz). Ki tud kerülni, de nehezen. Megállni is csak nehezen tud. Összezúz.
3. Dobozos. Gyorsan megy, gyorsan megáll. Kikerül, de ha meg van rakva vagy túl van rakva, akkor a cselekvésiidő megnyúlik. Csúnya károkat okoz.
4. Személykocsi. Mindent jól tud, ha a vezető is akarja. Csúnya károkat okoz.
5. Motoros. Könnyen elcsúszik és még könnyebben gyorsul.
6. Robogós. Jól gyorsul, legtöbbjük viszont lassú. Elcsúszik. Ezzel kell számolni. Tehát nem biztos, hogy a robogótesttel ütközünk, hanem inkább az emberrel.
7. Bringás. Könnyen törik, érzékeny, esetenként dühös. Ha elesik vagy elbukik egyből az ember nyakán mész át!!! Csoportban fegyelmezetlenül, oldalirányban kiszélesedő alakzatot vesz fel. Köveket, gödröket kerülget. Ha egy bukik, mind vele bukik!
8. Gyalogos. Összeesik, megbotlik, kiejti a kezéből a csomagjait, átszalad elötted. Ütközéskor szétdobálja cuccait és többnyire azonnal eltörik vagy meghal. Gyalogosok között sok a gyerek, szertelen ifjú, kelekótyák, gyorsak, pontatlanul közlekednek.

Baleseti és érintettségi szempontból, valamint érzékenységi szempontból nézve.

1. Ember, gyalogos, gyalog csoport. Nem fegyelmezettek, fecsegnek nem törödnek a kocsikkal. Nem járművezetői szempontból figyelik a környezetüket.
2. Kerékpáros, kerékpáros csoport. A csoportos bukás esete valós. Veszély esetén nem a bukó kikerülése a lényeg, hanem a csoporté!
3. Robogós. Gyors, sorok között is halad. Néha karcol, lever valamit. Bukáskor eltávolodik a gépétől.
4. Nagy motor, nagy robogó. Gyors, ha elfér, megy a sorok között is hamar lehagy. Biztonsági és kényelmi szempontból is előnyösebb ha engedjük elgyorsulni. Mindegy csak ne elöttünk essen el.
5. Kistestű személygépkocsi. Általában érzékenyebb lelkivilágú emberszemélyek hajtják. Ennek megfelelően kevésbé határozottak mozdulataik, működésük kissé félénk lehet. 
6. Rendes méretű személygépkocsi.
7. Hosszított vagy nagytestű személygépkocsi.
8. Kistehergépkocsi, kisárúszállító. Esetenként, főleg oldalról segítsére szorul. Többségük gyors, még rakva is! Segíteni nem csak jó szolgálat, de illik is. Jellemzően nagy teret takar ki a forgalmi képből, segítve közlekedését hamarabb kilép a közvetlen látómezőnkből.
9. Tömeggépkocsi, tömegjárgány. Segítségre szorul. Elengedésükkel, segítésükkel teret nyerünk. Ha úgy adja az élet, hogy mi ülünk rajta, nekünk is jó, ha nem késik!
10. Tehergépkocsi. Segítségre szorul. Nagy teret takar ki. Segítésükkel a várakozásaik okozta forgalmi dugulások hátrányai csökkenhetők vagy kiszoríthatók a forgalomból.
11. Pótkocsis és nyerges tehergépkocsi. Támogató segítségre is szorul. Itt is megmutatkozik az úri viselkedés és emberi ügyesség. Lassúak könnyedén kifigyelhető mozgásuk miatt segítésük egyszerű.
12. Vasúti jármű. Nem szorul senkire csak ne állj az útjába!

Sorrendjüket elsősorban személyképkocsival való ütközésükre, illetve a benne ülőkre nézve értjük. Tehát a vasak közlekedésekor a csupasz ember, a gyalogos és a kerékpáros, a robogós védtelen helyzetben közlekednek. A nagymotorosok esetén védelmük nem lévén, esetenként mégis jobb lehet a helyzetük, mert gépük súlya nagyobb. Egyébként szintén védetlenek. E járművek használóira különös tekintettel kell lenni, velük kapcsolatos közlekedési magatartásokat bizonyos mértékig kiemelt helyen kell tartani. Haladásukkal közös pályán úgy jobb menni, ha támogató magatartàst mutatunk, haladási elsőséget myújtunk, így nem elöttünk esik el. Általában gyorsan elhaladnak és nincs vele baj.

---

 

1. Mit figyeljek. Természetesen csak azokat az eseményeket, dolgokat, amik a velem kapcsolatos haladást befolyásolják. A köröttes jámű forgalom irányát, sebességét, pllanatnyi helyzeteit, irányváltási szándékait,  haladási akadályaikat vagy annak következményeit.
2. Mit ne figyeljek. Szinte semmit, ami nem tartozik bele a fenti meghatározásba.
3. Mikor figyeljek. A tévhittel ellentétben nem kell állandóan figyelni, mert ettől nem lesz biztonságosabb a vezetés. Sőt rosszabb lesz, hiszen, olyan dolgok kötik le az agyat, amik éppen az adott helyzetben nincsenek vagyis számunkra nem léteznek.
4. Mikor ne figyeljek. Ott és akkor! Helyzetekben bizonyos mértékben nem kell figyelni.
5. Hol figyeljem. Várható helyeken, várható eseményekkor. Haladáskor ha egyedül megyek akkor az adódó helyzetet, terptárgyakat, azok minden eshető velejárójával. Vagyis lakotterületen a lakókat, lényeket. Mezei, erdei áthaladáskor a mezei, erdei lényeket és növényeket is.
6. Hol ne figyeljem. Ahol nincs, ahol nem is lehetséges, ahol nem járok, ahonnan már eljöttem, még akkor is igaz ez utolsó, ha csak egyetlen másodperce jöttem el onnan.
7. Keresés. Keresni kell azokat a helyeket, részeket, ahol számíthatóan lehetőség lesz vagy van, de nem látom még vagy vannak megoldandó helyzetek. A szemelöttartás elsőségének szabályi betartásával. Itt azokról a részleti megfigyelésekről van szó, melyek kevéssé nyílvánvalóak. Amik nem láthatóak vagy éppen nincsenek a látott képben, még azért ugyanúgy jelen vannak. Adott esetben felénk mozognak, metszik utunkat, valahol, valamikor. Ezekkel is számolni kell a felkészültség érdekében. Tehát számba vesszük mindazon lehetőségek sorát, mik a közlekedésünket zavarják, akadályozzák vagy veszélyeztetik. E hármas rangsor alapján fogunk felkészülni és fogunk cselekedni is. Keressünk az adott útszakaszra vonatkozóan olyan összefüggéseket, amelyek a fenti feltételeknek eleget tudnak tenni. Pl. országúton nyílt, jólbelátható mezőn, messziről észlelhető egy állat. Mondjuk egy szarvas. Igen, de a szarvas jellemzően szürkületkor mozog vagy nappal rejtve mozog. Amúgy jól belátható a terep. Ez tehát nem az első helyen lesz. Az összefüggések vagyis, ahol az elkülöníthető vagy elkülönülőnek, elkülönültnek látható, látszó jelenségeket valamilyen rejtelem alapján összetartoznak. Az összefüggések szoros, laza, közvetlen, közvetett, közeli, távoli rangokra osztva jelen vannak mindennapjainkban is. Pl. egy velünk szembe mozgó tárgy okozhat-e gondot? Először meghatározzuk, mi az a szembe. Ugyanis nem minden szembe, szemtől-szembe! A példában említett tárgy akkor van velünk összefüggésben ha egy mozgási tengelyen, egy vonalban mozog velünk szembe. Azonban ha ezt nem szabályosan teszi, akkor számít nekünk igazán. Hiszen egy iránytengelyen jön szembe, akkor ez ütközéhez vezet! Az összefüggés mérlegelése nagyon lényeges a megítélésben, annak okán, hogy eldönhető legyen az esemény elsőségi, veszélyességi, valamint cselekvési sorrendje. A figyelmi besorolás szempontjából is nagyon fontos, mert a döntéshozatalban nagy szerepet játszik. Ezeknek a kérdéseknek észlelése, eldöntése betanult alapsablonokra épülő, fejlődő sablonok feladata lesz agyunkban vezetés közben. Mérlegelési idejük század másodpercben mérhető!
8. Laza figyelem. A laza figyelem az agy pihentetését szolgálja azáltal, hogy az elsőségi helyről kiveszem azokat a figyelnivalókat, amikre az adott helyzetemben nincs szükség.
9. Feszes figyelem. Elsőségi helyen, helyzetben tartása valamilyen szempontnak, szempontoknak, annak érdekében, hogy ki ne maradjon, el ne hagyjam. A feszes figyelemre fel kell készülni, annak alkalmazása sokáig is tarthat. Veszélye az agyi fáradás!
10. Mit láthatol. Mindent, ami az első és hátsó látómezőbe benne van, illetve az oldalsóból annyit amennyit a szem megenged. A többit már csak időszakosan, részlegesen láthatom, a fej elfordításával. A látott képek csak pillanatnyilag érvényesek, mert a kocsi halad és a környezeti kép is mindig változó! Vagyis időarányosan változó, de kiszámítható képet kell elképzelni, amihez gyorsan kell alkalmazkodni!
11. Mit nem láthatok. Mindent kell látnod előre 160° ban, hátra meg amit a tükör enged. Amit nem tudok látni azok takarva vannak a szemem elöl vagy már elhagytam és a hátam mögött vannak. Például egy elhagyott közuti jező berendezés fényei már rám nem érvényesek és ebben az esetben nem is kell látnom. Ki kell vennem azonnal! Nem maradhat a figyelemben, mert elfoglalja az elsőségi helyeket és leköti a gondolataimat. Ennek veszélyei, következményei mindennaposak, válaszidő lassulást, cselekvés lassulást, képzavarokat okoz!
12. Hol láthatom. A teljes látó mezőben benne van. A takarásokban levő dolgokat ugyan nem lehet látni, de a környezeti és tapasztalati képek alapján következtetni, számítani tudok, illetve kell velük. Például ha elhaladok egy sövény mellett, akkor figyelembe veszem a magasságát és ebből tudom, hogy csak az annál alacsonyabb dolgok nem láthatóak, hiszen a magassabbak kilógnának. Tehát az alacsonayabbak érdekelnek esődlegesen, mert azok tudják meglepetésszerűen befolyásolni haladásomat! Alacsony sövény esetén, kutya, macska, kisgyerek, gugoló felnőtt stb. tud elém ugrani!
13. Hogyan lássak. Többféle látás fajtát kell használni és mindegyiket csak a maga idejében! Ha olvasok vagy bütykölök otthon, akkor az úgynevezett pontlátást használom, ami a járművezetésben rossz! Ez az általános, ezt használjuk a legtöbbet, ezt tanuljuk meg először.(Gyerekkorban még jelen vannak azok a látások, melyeket használnunk kell a vezetéshez). Vezetéshez többlépcsős térlátás kell, aminek az alapja a látott tér teljes belátottsága. Ezen belül vannak a kiegészítő látások, de erre épül fel a többi. A teljes belátású térlátásba illeszkedik bele a pontlátás, a kereső látás, a mérőlátás, a jelölőlátás, célzólátás, valamint a bámészkodás is. A látások közötti különbségeket az agy teszi meg. Vagyis a szemünk ugyan látószerv, de nem azzal látunk vezetés közben, hanem a szem csak egy értékes fénygyüjtő lencse, ami begyüjti a fényközvetítésű adatokat, hogy agyunk fel tudja dolgozni. A feldogozás tanulható, gyakorlással fejleszthető képesség. A teljes térlátás egy méretlen szüretlen kép amiben a látottak nincsenek rangsorolva. A rangsorolása a látottaknak azért kell, hogy ki lehessen szürni, zárni azokat zavarásokat, mik megvezetik az embert. A megszokottól eltérő haladási rendszerben utaztatjuk testünk.
14. Irányított tekintet. A tekintetünk ráirányítása valamire, rendes esetben együtt jár a látással, a pontlátással. Vezetés közben nincsen pontlátás, helyette másfélék vannak. A tekintet ráirányítása közben, mikor látszólag valamire “ránézünk” nem veszítjük el látásunk. Sőt különbséggel vagyunk képesek látni. Pl. Ha megcélzunk valamit akkor is látjuk a környezetünknek azt a részét, amely körülveszi a célt. Képesek vagyunk elhaladni mellette.

• A pontlátás egy adott kis területű látás, ami igen éles képet ad. Pontos de lassú.
• A keresőlátással pásztázzuk a terepet, végig nézzünk rajta. Nagyjáboli, nem pontos, lehet gyors és lassú is. Fej és szemmozgást igényel.
• A mérő látás többnyire ismétlődő ide-oda nézés, vissza-vissza nézés, sok időt igénylő. Gyakorlással lehet gyors és nagy pontosságú. Tájékozódáshoz, igazításhoz, idővel összevetett távolságmérésekhez használjuk.
• A jelölő látás a számolást szolgája azáltal, hogy az úgynevezetten kijelölt pontot, teret, térrészt egy agyi képpel társított megjelöléssel látjuk el, majd ehhez viszonyítva határozzuk meg, más helyeket, pontokat, térrészeket. Igen gyors, de nem kell mindig pontosnak lennie. Gyakorlással nagypontosságú, biztos arányú, de rövid idötartamra szóló látás.
• A célzólátás jellegzetesen előremutató, egy pontra néző látás, folyamatosan használt. Legtöbbször azonban, rövid, ismételten rödvid vagy rövidke időszakokra alkalmazott pont vagy pontszerű, esetenként követő jellegű látás. Használata a cél “eltalálása” vagy el nem találása érdekében van. Gyalogossan használja minden ember, aki nagyobb tárgysűrűségű térrészen megy vagy embertömegen halad át. Az emberek nem mennek neki egymásnak.

1. Hogyan ne lássak. Soha ne nézzek rá semmire, mert “halad” vagyis én haladok a kocsimmal! Nincs idő arra, hogy ránézzek valamire. A másodperc töredékére vagy annyira sem tudok ránézni. Az esetek nagyobbik részében egészegyszerűen nem képes az agy éles képet készíteni, mivel idő kell hozzá. Ugyanígy a szem sem tud mindig elegendően gyors lenni az élesítéshez! Nem természetes környezet az ember számára a gyors haladás. Akkor is látom, ha nem nézek rá. Ez a feladat lesz az agyunk dolga. Az agy renkívüli mértékben gyors tud lenni. (Tehát, a tisztánlátás kedvéért. A gyalogosan megszokott éles, jól kivehető, aprólékosan értelmezhető kép elkészítése a sok idő! A vezetéshez ez nem kell, sőtt hátrány.) Láttam és már el van döntve az elsősége!!! Egy másodperc alatt hatvannal, tizenhat és fél métert teszek meg. 0.25 mp alatt, 4 métert. Ennyi idő alatt el kell tudnom dönteni egy helyzet rangsorát, a választandó cselekedetet és végre is kell hajtanom!! Látható, hogy ebbe nem fér bele egy éles kép. Igen, de ez csak egy helyzet! Vannak helyzetek, amikor öt-hat ilyen van egyidőben!!!
2. Hogyan lássak? Tulajdonképen nem előre felé látsz, hanem egy 160°-os tölcsérben. Ebben a tölcsérben minden fényt begyűjt a szemünk és az agy mindet képes feldolgozni, értelmezni. Kisebb mértékű fej-elfordításkor, egy hatalmas teret belátva kapjuk meg a vezetéshez kellő óriásképet. Ehhez tartozik, hogy a látott térben benne vannak a tükörképek is, amiket szintén folyamatosan látsz és értelmezel! Úgy kell ezt elképzelni, mint a hallást. Hiszen egy társasági beszélgetés során vagy nagyobb közösségben, mindent hallasz és ha akarod vagy figyelsz minden hallottra vagy csak néhányra vagy csak egyre. Az agy ugyanígy képes kezelni a fény által hordozott ismeretet! Ez a látás fogja biztosítani minden járművezetőnek a mindenlátás képességét és a kellemesen biztonságos vezetést!
3. Hogyan halljak. Az ember nem a fülével hall! A fül csak begyüjti a hangnak elnevezett rezgéseket és továbbítja agy belső érzékelőinek. A rezgések feldolgozása már az agyban megy végbe. Tehát a “nem hallom mondat” egy egészséges járművezetőnél, akinek a füle jó, feldogozási hiba! A hang bejut, de nem ismeretes vagy lassan lesz azzá. Eközben a jármű tova gördül, nagy sebességgel! Alapvetően azt hallom, amit ismerek és ebből azt, amire figyelek. Vagyis, ami benne van az agyamban úgymond. Vezetés közben az elképzelt hangokat hallom meg először. A “megüti a fülem” mondat, csak utána van.
4. Megosztás, megosztotság. Csak azt tudom megosztani, ami a legkisebb mértékben sem befolyásolja figyelmi erőimet. Megosztani pedig nem képesek, mert rangsorolásuk azonnali és biztos, így befolyásuk ereje nem érhet el!

1. Mit figyeljek. A járművezető törödjön a saját dolgával és csak azzal!
2. Mit ne figyeljek. Először is tudnom kell, hogy nem utas vagyok bár utazom, de kényszerűen! Tehát azokat a jelenségeket, amiket egy utas észrevesz megfigyel a vezetőnek nem kell! Vannak emberek, akik úgy akarnak vizsgáztatni egy járművezetőt, hogy az általuk megfigyelt és jelentősnek tartott dolgokra, jelenségekre, eseményekre rákérdeznek. Láttad, észrevetted? A utas akkor is utas, ha tud vezetni! Hiába vesz észre valamit, nem tehet semmit, mert ki van szolgáltatva! Vagyis ebben a helyzetében csak belepofázni tud és az bizonnyal nem jó!
3. Mikor figyeljek. Abban a pillanatban, ott és akkor. Lehet rövid idejű, pillanatnyi vagy hoszzú időidejű, a figyelemnek teljesnek kell lennie!! Amint a figyelmi helyzetet megkívánó esemény megszűnik, abban a pillanatban meg kell szűnnie a figyelmi készenlétnek is. Soha nem engedhető meg, hogy az előző esemény benne ragadjon a gondolatainkban, akárcsak néhány századmásodpercre is! Ugyanis, míg az előző gondolat bennünk van, addig ott vagyunk, benne forognak gondolataink. Ezen idő alatt, ugyebár a kocsi halad és újabb utat tesz meg, újabb események vannak. A járművezetőnek már abban kell lennie és azokkal a dolgokkal, eseményekkel kell foglalatoskodnia. Így lemaradva érthető, hogy veszélyeztetjük a környezetünket és a kocsiban utazókat.
4. Mikor ne figyeljek. A zavaró, ingerlő jelenetekre, tényezőkre soha nem figyelek! Ki kell zárni elménkből minden olyant, ami rossz irányba befolyásol. Az elhagyott, elmúlt eseményekre sem figyelek már, mert elmult. Ha elhagytam nincs többé! A zavaró, ijesztő, befolyásoló tényezőkre nem szabad figyelni. Sikító, kiabáló, beleszóló utasokra nem figyelek! Nem figyelek továbbá a személyemet rossz irányba, háttérbe szorító tényezőkre.
5. Hol figyeljem. Ahol van. Egy szarvas elképzelhető városban is, de ez leginkább Norvégiában. Vad dolognak tűnik, bár nem az. A környezeti tájékozottság elengedhetetlen. Midőn az is, hogy tisztában legyek az időjárással. Mindig tudnom kell hol áll hozzám képest a nap, milyen évszakhoz, milyen időjárási jelenségek társíthatók nagy valószínűséggel. Milyen napszakhoz, milyen napállás tartozik. A meglepetés elsősorban azokon a helyeken bukkan fel, ahol meg tud lepni. Ilyen a felkészültségből adódóan nincs! Vagyis másként megfogalmazva, akkor tud meglepni ha nem számítok rá, nem készültem fel eléggé, nem számolok vele.
6. Hol ne figyeljem. Ne keressem ott ahol nem is lehet. A házakról lehulló cserép veszélye nem áll fent, még nagy viharban sem ahol nincsenek házak. Kicsiben, ahol nincs iskola, ott nem iskolások ugranak ki elém, de gyerekek igen!
7. Keresés. A keresés az egyik olyan eszköz, amivel megelőzhető a baleseti helyzet elfajulása. Keresem azokat a rám nézve veszélyes eshetőségeket pillanatnyi adott helyzetre nézve. Keresem a kistestű állatokat, például sünit, de nem nappal teszem, mert a süni szürkületkor jelenik meg. A keresés is más vezetéskor, mint szokásosan. Itt a keresés egy feltételezés, kérdés-válasz-bizonyítás együttes. Kérdés. Vajon innen kiléphet valaki? Válasz. Van rá esély. Kérdés. Mekkora? Kicsi. Vagy. Az út szélén beszélgető emberek közül ki lesz az első aki ki lép vagy nem vesz észre engem? Nem tudom, így figyelem őket. A meggyőződés az, mikor elindul valamelyikük és cselekvésre késztet. Mivel feltételeztem, felkészülten várom, így nem meglepetésszerűen ér, hanem természetszerűen.
8. Laza figyelem. A figyelmi előtérben csak a leginkább kellő gondolati képek vannak. A háttérben viszont készenlétbe helyezett tartalmak várakoznak. A laza figyelem esetén nem figyelmetlenségről van szó, hanem a szükségtelen és nem kellő gondolati tartalmak nem használatáról! Ilyen helyzetekben nyílik lehetőség beszélgetésre, véleményezésre, tájékozódásra.
9. Feszes figyelem. Állandó feltételezés, kérdésfeltevés, folyamatos keresés. A gondolati előtérben elképesztően sok adat van, mely nagy igénybevételt és sok erőforrást alkalmaz. Fársztó, kimerítő! Mivel az ember szellemi erőforrása véges, ez a figyelmi helyzet nem tartható fennt sokáig. Esetenkénti használata elkerülhetetlen velejárója a vezetésnek. Ha lehet kerülni kell! Elsősorban előregondolkodással, előrekészüléssel, előrecselekvéssel.
10. Mit láthatol. Minden esetben, ha a fény útját a szemünkig nem takarja semmien tárgy vagy lény. Azt kell megérteni, hogy a fénygyűjtőlencsénk, a szemünk, csak bizonyos szögállásból képes befogadni. Ettől függetlenül nem is kell mindent látnunk. Például nem kell látnunk az erősen vakító fényeket, a zavaró jelenségeket, stb. Pontos feltételezéshez elegendő a jelenségek ismeretén alapuló várható következmény.
11. Mit nem láthatok. Mindent kell látnod előre 160°-os tölcséralakban, hátra meg, amit a tükör enged. Egy 160°-os tölcsérben állandó képet, illetve a fej elfordításával időszakos képet láthatok. Tehát alapvetően az időszakos képekből időnként nem, a holttereket (ajtó oszlopok, üvegek alatti területek, padló alatti területek és egyébb felénk árnyékot vető tárgyak mögötti területek), tulajdonképpen minden olyan átláthatatlan tárgy, élőlény, mely nem engedi által a fényt.
12. Hol láthatom. A teljes látó mezőben benne lévőket. Vagyis ez azt jelenti, hogy, ahol láthatom, ott kell látnom, onnan érkezik fény a szemembe, de nem kell mindet belőle felfognom! Tehát ahol láthatom onnan kell válogatnom és azzal számolnom, hogy ez nyílvánvaló. Ahol viszont nem nyílvánvaló, az lesz a kérdőjel és itt feltételeznem kell, meggyőződnöm kell, vizsgálódnom kell. Amint megértettük, hogy a nyílvánvaló el kell fogadni annak, ami, abban a pillanatban csak a nem nyílvánvalóval kell igazán foglalkozni. Ez tehát egy biztonságos könnyítési lehetőség!
13. Hogyan lássak. Vezetési szempontból kell megválaszolni ezt a kérdést. Ugyanis csak és kizárólag a haladással, megérkezéssel kapcsolatos biztonságot érintő dolgokat kell látnom. Mást nem. Miért? Mert nem utas vagyok, hanem egy felelőséget, tisztséget betőltő személy. Egy alkalmasan felkészült gépkezelő. Tudni kell, hogy valójában nem a szemünk lát, hanem az agyunk, azaz az agy által feldolgozott képeket érzékeljük és az alapján hozunk döntéseket. Ezen képeket tesszük mérlegre szűrjük meg, választunk megfelelően jó megoldást is.
14. Hogyan ne lássak Semmi esetre sem engedhetem meg magamnak, hogy úgy lássam a köröttes világot, mint egy gyalogos! Mert nem vagyok gyalogos járművezetés közben. Ugyanis testem egy vastest, kerekeken gurul, kemény, esetenként nagyon gyors és nagy a becsapódási ereje a súlyából kifolyólag. Ilyen tulajdonságokkal egyetlen járókelő sem rendelkezik! A testem meghosszabbítása a gépkocsi váza, egészen a legkülső széléig. Ennek fényében nyílvánvaló, hogy nem akarok behajtani vele egy személybejárón. Ne feledjük, sok esetben a legnyílvánvalóbbak vannak legjobban elrejtve!
15. Hogyan haljak. Az ember nem a fülével hall! A fül csak begyüjti a hangnak elnevezett rezgéseket és továbbítja agy belső érzékelőinek. A rezgések feldolgozása már az agyban megy végbe. Tehát a nem hallom mondat egy egészséges járművezetőnél, akinek a füle jó, feldogozási hiba! A hang bejut, de nem ismeretes vagy lassan lesz azzá. Eközben a jármű tova gördül, nagy sebességgel! Alapvetően azt hallom, amit ismerek és ebből azt amire figyelek. Vagyis ami benne van az agyamban úgymond. Vezetés közben az elképzelt hangokat hallom meg először. Megüti a fülem csak utána van. Ha keresem azokat a bizonyos hangokat, pl. a megkülönböztetett járművek hangjait vagy robogók hangjait vagy gyerekhangokat, akkor nem ér váratlanul. Minduntalan fel kell idéznem magamban, hasonlóan ahogyan egy ismert zenét vagy dalt. Rögtön ráismerek. Példáúl, az édesanyja hangját bárhol felismeri az ember.
16. Megosztás, megosztotság. A figyelmi megosztottság alapvetően nem veszélyes mindaddig, amíg a rangsorolást, illetve a rangsorolás váltásokat nem tudja befolyásolni. Belezuhanni egy figyelmi gondolatkörbe és onnan vissza nem ördögi feladat. Gyakorlati szemponból nézve olyannyira rövidke idő, hogy mérni nem lehet. Ám nem ez lesz a döntő, hanem az, hogy mibe zuhanunk bele. Tehát hiába váltunk gyorsan beszélgetésből egy nehéz forgalmi helyzetbe ha, nem egy teljesen kidolgozott naprakész gondolatkörbe zuhanunk. hanem kiléptünk az adott beszélgetési helyzetből és még cselekvés elötti felismeréssel, megoldáskereséssel kell időt töltenünk! Csak annyit tudok megosztani és olyan mértékben, ami nem érinti a forgalmi helyzettel kapcsolatos tisztánlátást. Ennek megítélése személyfüggő és gyengesége nem szégyelendő. Megfelelő gyakorlással fejleszthető, javítható magas szintig. Tehát azokban a pillanatokban, időkben tudok megosztani, amikor a forgalmi előrelátással, előkészüléssel ezt könnyedén megtehetem. Valójában nem egy folyamatos párbeszédet kell elképzelni, hanem, egyenletlen időközü szakaszokból álló kilépést, mely kilépést, akkor tudom megtenni mikor engedményem van a fogralmi helyzetből kifolyólag.

 

Minden leírt betű működő és igaz, de nem mindenkinek!

 

Darrhajabusa