Szak irányú munka elvégzésére betanított ember.

Meghatározott műszaki területen ügyködő munkás. Ezen műszaki területen munkavégzése irányítás nélkül éppúgy, mint irányítással jól működik. Minden elvárható tőle ezen belül. Kicsitől a nagyig, kevéstől a sokig. Meglepően önnálló. Tudni kell azonban, hogy a tudásának magján kívűl eső területek is részét adják tudásának és így a héjmunkát is elvárhatja tőle a munkahelye. Ezen héjtudással kapcsolódik más szakokhoz. Héjtudásaval lát bele környezeti szakok tudásába, ezzel segítve egy mást. A szak tudásúak széleskörű ismerettel bírnak, olyannyira, hogy a teljes kört is kiteszik. Ilyenkor teljeskörű tudásuk. Teljes szak kör esetén a vezető kiválasztása alapján dolgoznak. A vezető lehet fő, lehet nagy, lehet kis, lehet első, lehet másod, lehet al, lehet mű. Szak tudásúak héjtudása összeér, egymásba fonódik és, hogy zavar ne támadjon, ebben bonyolult rendszerben, az összhangot a vezető adja meg. Irányítása kiválaszt a szak tudásokból utat és azt követve járnak rajta a szak tudásúak. Munkájuk nyomán éppedik minden. A teljeskörűség kívánja meg a vezető jelenlétét. A sokrétű, többszintes szak tudás hatalmas. Halmaza, főleg ha többféle van egy helyen, olyan kavrgó rendszert alkot, melyet irányítani kell. A vezető, kizárólag összhangba rendezi, egységesíti szak tudásokat.  A vezető a szak tudásúakból csak a szakot irányítja, abból választ, a szak tudásúak személyét nem hivatott vezényelni. A vezetőt tehát nevezhetjük választónak is és ezzel pontosabb elnevezéshez jutunk. Szak tudásúak szakot munkálnak meg szakaszokban. Szakasz munkásnak is lehetne mondani, mely azért is igaz, mivel a teljesen végéhez vitt éppítés egy szakosított szakaszáért felel. Körök a körben, mely még nagyobb körben van elrendezve. Az irányító. Teljes körben fennt áll annak veszélye, hogy körkörösen haladnak a szak tudásúak. Hogy ez ne lehessen kell még valami többlet, ami kivezet. Az irányító a szak körökben járva folyamatosan válszt abból a bőséges gazdagságból, melynek forrását a szak tudásúak adják. Olybá tünhet mitha a szak tudásúak a teljes kör rabjai lennének. A szak tudásúak a teljes kör tudása mellett, szinteken tagolódva gyarapodnak, emelkednek és körük nagyobbodik. Fejlettségük karokat növeszt, amik egyenesek, kinyúlóak. Ezen karok mentén már jól, nagyon jól tájékozódnak. A tájékozódásuk mértéke elérheti a teljes összhangot szak tudású társaikkal és így a teljleskörű önnállóságot. Vezetést, irányítást nem igényelnek. A szak tudásúak munkájában benne foglaltatik a szakasz is. Szakasz tudásúnak is mondhatnának. A teljesből minden szak tudású egy-egy szakaszt végez el. Hasonlatos a nagyzenekarhoz. A szakasz értelmét az út adja meg, melyet a vezető választ vagy a szak tudásúak közötti összhang határoz meg.

Szak irányok, tagolódás.

A szakmákon belüli irány kijelölése egyfajta vonal tudás, mely egy vagy több vonalból állhat. Ők a vonal tudásúak. Ilyen tudás százszámra van benne a szakban is. Nem lekicsinylendő, mert ezen vonal tudásúak, kiemelkedően ismerik a bejárt vonalukat. Aki mégsem hiszi gondoljon a szőnyegre. Megannyi vonalból vagyis fonalból összeállított berendezési tárgy. A vonal tudásúak munkájához és ezzel az összhangjához elengedhetetlen az irányító!

• Fővezető szerepe. Ő a fej. A csúcs. Irányítói jogosultsága teljesen lefedi a rendben alatta dolgozókat. Elvileg a felelőség vállaló. Jellemzően az ügyféllel, megrendelővel, igénylővel, tart kapcsolatot vagy az erre a célra szakosított személyekkel is.
• Nagyvezető. Nagy hatás tartalommal bíró. Rendelkezési jogköre, kiterjed az időrendiségre és bizonyos mértékig a pénzügyi dolgokra is.
• Elsővezető. Nagy egységekre osztott dolgozói csapat vezére, felelőse. Az elsővezető feladata a kapcsolat tartása a nagyobb vezetővel, így csak ritkábban fordul meg a tényleges munkavégzési helyszínen. Műszaki tartalmak felelőse, közvetlen döntéshozója.
• Másodvezető. Az elöbbin belüli közvetlenül az elsővezető alárendeltje. Többnyire a munkaterületen tartózkodik és ott közvetlen behatással bír. Az elsővezető személyének másolata a munkavégzés területén. Így tud ketté osztódni az elsővezető, de hatalma korlátozott, mert az elsővezető irányítása alatt működik. Felelősége is ennek megfelelően alakul.
• Csoportvezető. A csapaton belül osztott csoportok vezérlője. Általában feladatkörökre osztott szak tudásúak  irányítója. Lehet állandósított feladatkör vagy alkalmankénti feladatkör.
• Alvezető. Nagycsoportokon belüli osztottság vezetője vagy elszámolója, beszámolója. A csoportvezető közvetlen munkatársa, segítője. Tulajdonképpen a csoportvezető osztódása, de vele elszámolni köteles.
• Művezető. Műszaki feleős irányító vagy műszak irányító. Időszakosan is ismételhető műveleti szakaszok közvetlen behatással rendelkező irányítója, számadója. Helyszíni beosztású. 
• Kisvezető. Kis hatás tartalommal bíró. Az irányítástól távoleső figyelő, vigyázó. Valamilyen nagyságrendű vezetőnek a megbízottja, kihelyezett bizalmasa. Inkább üzenetközvetítő, feladatkimondó a szerepe, de tudása előnnyel bírhat. Egyik legjobb alkalmazása a biztonságosságra való felügyelés.

Szak irányultságok, szak tudások. Alapelrendezésben jó választásnak tűnik az anyagok csoportosításához kötni, az egyes szak ágakat. Mondjunk három jól elkülöníthető anyagot. Kő, fa, fém.

Első. 

Kő. Ezen szak, a kő anyag megmunkálása, tulajdonságaik ismerete, felhasználásuk voltának tudása.

Második.

Fa. Ezen szak, a fa anyag megmunkálása, tulajdonságaik ismerete, felhasználásuk voltának tudása.

Harmadik.

Vas. Ezen szak, a vas anyag megmunkálása, tulajdonságaik ismerete, felhasználásuk voltának tudása.

Mindhárom anyagfajta ismeretanyaga ugyanarra a tételre nehezedik. Történetesen három nagy elemére az éppítésnek. A tulajdonságaik vagyis a tulajdon sajátosságaik, az átdolgozásaik, munkával tett átalakításaik és végül a használatuk milyensége, hovatartozásuk meghatározása. Ennél azért sűrűbb a dolog és összetettebb is, de nem annyira, hogy ember ne érthesse meg.

Ha, az anyagok megismerése megvan, akkor látható mennyire eltérnek egymástól. Meglétük hol lelhető fel vagy előállításuk milyen. Mind a három anyagfajta természetesnek mondható, de ebből csak kettő található meg közvetlenül a természetes környezetünkben azonnal felhasználhatóan. A harmadik, a vas szinten jelen van, de felhasználás elött még munka van vele. A kő. A követ az emberek keménynek mondják, mert leggyakrabban ílyen állapotban találkoznak vele. Rendkívűl sokszínű, változatos alakú, érintése is megannyi érzésű és műszaki szempontból is sokféle. Ezt az előnyt kihasználandó, elképesztően gyönyör dolgokat készíthetünk belőle. Díszítéshez, hangulatkeltéshez, belső és külső terekhez igazán kívánatos. Építési, műszaki célokra is jó, de itt a fajtákon belüli változatosság nem mindig előnyös. Kinyerése is költséges és ára esetenként magas. Ám ennek ellenére érdemes dolgozni vele, hiszen igen tartós, magas színvonalú, megkapó emberi építmények készíthetők belőle. Ha csak a hagyományos építkezéshez használjuk, akkor az építőkő nevet viseli. Egyébként díszítőkő nevet viseli. Más nem műszaki elnevezése is lehet felhasználási cél szerint, mondjuk hajítőkő, malomkő, horgonykő, súlykő, határkő, sziklakő, morzsolókő vagy más. Az építőkövektől elvárjuk az éppítéshez való alkalmazás feltételeit. Legyen szilárd, vízálló, fagyálló, faragható, vágható, véshető, tapasztható, ha lehet legyen könnyű vagy nem túl nehéz, nem túl kemény, egyenletes szemcseeloszlású, zárványmentes, sűrű, jól fejthető, könnyen szállítható, olcsó, kevés munkával beépíthetó. Bár az utóbbi igényt nehezen értem, hiszen kőről beszélünk, ami jellemzően nehéz anyag. Ezen sokféle feltételnek egyszerre kellene eleget tennie és ez nem tud megvalósulni. Viszont sok feltételnek igenis eleget tud tenni és mindig más-más szempont szerint. Ez a tulajdonságrendszer biztosítja azt a mérhetetlen változatosságot mely lenyűgözi az értékelő szemet. Sokrétű képességei a kőnek, nagyfokú alkalmazkodást igényel az embertől. Ez maga a puszta kő! De a kő ereje itt nem ér véget, mert ott vannak kisebb testvérei a kődarabok, a kőzúzalék, a zúzottkő, a kőtörmelék, a kőpor, a kavics, a sóderoskavics, a sóder, a murva. Ezek a kőcsalád tagjai nagyvonalakban. Általános értelemben vannak olyan kőmegjelenések, amikről nem gondolnánk, hogy kő. Például a hintőpor, ami a zsírkőnek a pora. Nyílvánvalóan a kő meghatározása geológusi szemmel nem ennyire alalapvető, mivel a legteljesebb mértékig ismeri a követ, mint anyagot. Építőipari szemszögből nézve viszont az általános használatban levő kőfogalommal kell alaposan megismerkedni. Annál is inkább, mert a kőcsaládot sokféle munkára fogta be az ember. Kőszerűek. Egy furcsa kifejezés ami a kőtermékek megismerését célozza. Kiindulási anyaguk valamilyen kőnek apróléka, zúzaléka, pora. A továbbiakban kiderül hova járatosak, hova használatosak vagyis hol hasznosak igazán. Kövek még. Vegyük az agyagot, tégla, cserép, csempe készül belőle. Mészkő kiégetve oltott meszet, mészpor (mészhidrát), kiégetés nélkül fehérmurvát kapunk. A meszet és az agyagot házasítjuk adalékokkal, kapunk belőle cementet. A zeolitból ételadalékot, macskaalmot, útszóró port kapunk. A bazaltnól csiszolt burkolatot, zúzva vasúti alátöltést, szürka murvát kapunk. A gránitból sírkövet, emlékművet, asztallapot készítenek. Kavicskőből kerítésoszlopot, járdát, lábazati falborítást. Homokkőből grillező asztalt, lépcsőburkolatot, falburkolatot. Kavicsból talajborítást, betont, térkőalapot. A fa. A fa egy növény. Jellegzetesen a földből kifelé emelkedő élőlény. A fa tehát él és virul. Erdőben sok van belőle, kertekben kevesebb, városokban még kevesebb. Mindenki ismeri. Amikor a fa meg szűnik nőni, akkor meghal. A fa halott maradványa lesz az alapja az ipari pályafutásának és immáron más úton ugyan, de tovább szolgálja az embert. Tehát a halott fa, mint műszaki anyag következik. Ez az anyag is renkívűl sokféle és megjelenésében is és tulajdonságaiban is változatos. Hasonlóan a kőhöz, a fa is alkalmazkodást igényel az embertől. A nagyon nehéztől (nehezebb mint a víz), a nagyon könnyűig terjed a választék. A fa kifejezetten sokáig tud élni és életet szolgálni. Szálas anyag, rostokkal, szövetszerkezettel és rajzolatban legyőzhetetlen! Színeiben gazdag, illatai különlegesek, hangulata barátságos, tapintása bársonyos. Egyes fajtái jó éppítőanyagok, míg mások kellemes bútorok, megint mások kívül jók, egyesek meg belül. A fa örökké szép anyag. Kinyerése könnyű (mostanra túl könnyű lett), előmunkálása gyors. Választékai közül ismeretesek a rönkfa, a szálfa, a palló, a felezettrönk, vékonypalló, a léc, a gally, a tüzifa, fakéreg, a faapríték, a faforgács, a fűrészpor, a háncslemez. Itt is, mint a fentiekben vannak mesterséges termékei a fának. A forgácslap, háncslemez (OSB), pellet, brikett.

 Ezt követően átdolgozásuk, megmunkálásuk, alakításuk következik.

Mindezek mellett derülnek ki a következők:

A kiinduló anyag állaga, kinézete.

Milyen a jellemző állapota a kiinduló anyagnak? Nyersanyag?

1. Alapanyag?
2. Előkészített anyag?
3. Anyag-e egyáltalán vagy már termék?
4. Milyen termék?
5. Nyers termék?
6. Félkész termék?
7. Félgyártmány?
8. Előkészített termék?
9. Előgyártmány?

A fellelhetősége, beszerezhetősége.

1. Szabdon fellehető?
2. Árú?
3. Hol van a beszerzési forrás?
4. Milyen méretekben van?
5. Hogyan lehet hoztájutni?
6. A fellelés helyén van-e alkalmas minőség?

A mozgatása, szállítása.

1. Méret és súly szerint meghatározva, milyen nagyságrendű erőforrást kell használni?
2. Egyedileg szállítható?
3. Személyileg szállítható?
4. Csoportosan szállítható?
5. Egyáltalán szállítható?
6. Szállítás utáni mozgatásának ugyanezen kérdései érvényesek?
7. Megmunkálás után kell-e szállítani?
8. Hogyan mozgatom?
9. Egyben mozgatom-e vagy darabonként?

A megdolgozás helye, helyszíne.

1. Az anyag kiinduló állapotának emberi igény szerinti átalakítása hol történik?
2. Mesterséges helyszínen?
3. Mesterséges ideiglenes helyszínen?
4. A beépítési helyszínen?
5. Kell-e a beszerzés helyszínén dolgozni rajta?

A beépítése, helyének, helyzetének véglegesítése.

1. Hogyan, milyen állapotban fogom beépíteni?
2. Kidolgozottságának mértéke változik-e a beépítés során?

Ha nem gyártmányról, készítményről, csinálmányról van szó, akkor mivan?

Ha késztermékről vagy beépítendő termékről, esetleg összeépítendő termékről van szó, akkor mivan?

Ebben az esetben a beépítés kis mennyiségű helyi, helyszíni munkát igényel s ekkor szerelésről beszélünk. A szerelés is tartalmaz helyi anyagmegmunkálást, de a beépítendő termékek java részét készen szállítják a helyszínre. A szerelendő termékek egyik csoportja.

1. Beszerelendő. Teljesen kész termék, jellemzően csatlakoztatási, rögzítési munkát kell végezni rajta.
2. Összeszerelendő. Szállításkönnyítő darabokban érkezik a helyszínre, melyet szereléssel egyesíteni kell, kész egésszé.
3. Méretre készítendő. Kész, de még nem helyszíni méretre szabott darabokban érkező termék. Méretre szabását, összeépítését, beépítését, rögzítését, stb. a helyszínen dolgozónak kell elvégeznie. 
4. Megépítendő. A helyszínen szabás, közepes mértékű változtatás, átalakítás nélküli megmunkálásokból eredő munkavégzés jellemzi. Küllemének fő vonásai megmaradnak, de elvesznek a készítmény megjelenésében.

Inteligens anyag-e a fa? A kérdés az, hogy a fa, mint növény rendelkezik-e értelmi képességgel. Nem tudom. Azt viszont igen, hogy a tervezése kiválló munka! Véleményem szerint renkívüli alakzat. Tervszerűen működik, betölti feladatát, elvégzi munkáját. Élete teljes szakaszában termel. Nem nyíg, nem nyavajog. Dolga van a földön. A szaporodáson kívül, némelyek gyümölcsöt adnak. Tiszta egészséges életet teremtenek. Igazi példa az emberek számára.

993300