A Minaművek dolgozókkal szemben támasztott követelményei

Szakmákkal, szakmacsoportokkal szemben támasztott követelmények.

Kőműves

A kőműves alapvetően kő, illetve kőféle anyagok megmunkálásával, bedolgozásával, alakításával, valamint mindennemű, közvetlenül vagy közvetett úton hozzá kapcsolódó egyéb anyagok megmunkálásával foglalkozó szakember. A kőműves, kőműves szerkezetek készítése, beépítése, javítása, átalakítása, bontása, járulékosan vagy közvetlenül kapcsolódó munkafolyamatok elvégzéséhez értő ember. Beletartozik minden, olyan másodlagos, harmadlagos művelet, amelyekkel a főtevékenységét támogatja, kiegészíti vagy ezek nélkül szerkezeteit, előállított termékeit, elkészíteni nem képes. Szakmájának része továbbá azon tevékenységek sora, amik elengedhetetlenül kellenek, hogy szakmájából, szaktudásából adódóan, általa elvégezhető, tőle elvárható, munkákhoz tartozó, másfajta anyagok megfelelő szinten történő megmunkálása. Például: állványozás, pallózás, zsaluzás, kitűzés, mérés, ellenőrzés, tereprendezés, bontás, nyersanyag mozgatás, rakodás, bekészítés, behordás, törmelék hordás, takarítás, magasítás, dúcolás, szintezés, munkavédelmi szabályok betartása, karbantartás, felvonulás-levonulás, szerszámok, eszközök helyszínen történő mozgatása, pontosság, külső-belső illetve alsó-felső munkavégzés egyaránt, stb. Fa, vas és műanyagok, a szakmájába vágó szinten történő megmunkálása és anyagismerete.

A kőművestől tehát elvárható szakmájának összessége, teljeskörüen, személyként és emberként. Valamint elvárható tőle, hogy szakmáját beteljesítse, segítség nélkül, ahogyan ezt tette a szakmunkásvizsga alkalmával is. Elvárható továbbá az is, hogy a munkahely, vállalkozás, cég által biztosított mindennemű feltételt betartsa, eszközöket, szerszámokat, berendezéseket, használva, vigyázzon azok épségére, használhatóságára, munkaruházatát gondosan karbantartja, illetve a lehetőségekhez képest tisztán tartja.

Munkahely

Munkahelyi, munkavédelmi, munkavégzési, biztonsági, valamint személyi szükségletekről (ami a munkavégzéshez kell) a munkaadó cégnek, vállalkozásnak kell gondoskodnia. Munkaruházat, védőfelszerelések, szerszámzat, eszköztár, pihenőidő, étkezési idő stb. a munkahely gondoskodik.

A szerződéses munkaviszonyban álló szakmunkás dolga tehát, munkahelyén beteljesíteni szakmáját, teljes körűen, maradéktalanul, kihagyás nélkül.

A szerződéses viszonyban álló vállalkozásnak dolga tehát beteljesíteni a dolgozói felé, a munkahelyen történő munkavégzéshez kellő eszközök, szerszámok, ruházat, emberi szükséglet kielégítéshez kellő időmennyiség biztosítása, valamint általában véve a munkafeltételeket.

Távbeszélő kézi-készülék használata (mobil)

Mindennemű távbeszélgetés és hálózati kapcsolat használata munkaidőben tilos! Figyelemelvonást, kizökkenést és rossz hír esetén lelki zavart okoz, ami mind az egyénnek, mind a körülötte dolgozóknak hátrányt jelent. Ezenkívül kiesést jelent a fizetett munkaidőből. Vagyis amíg a dolgozó telefonál nem dolgozik, de elszámolásra kerül. Szemrebbenés nélkül felveszi a fizetését, úgy, hogy havi szinten akár 300-440 percet nem dolgozik! Órában kifejezve 5 és 7 óra közötti időszakot nem dolgozik. Forintban kifejezve 1000.-os órabérrel számolva 5000.-7000.- havi szinten. A MINAMŰVEK nem vásárol távbeszélgetési időt, munkát dolgozóitól! Hálózati kapcsolatra vagy távbeszélési lehetőségre a pihenőidő áll rendelkezésre!

Ügyvezető

Az ügyvezető vagy ügyvezető-igazgató egy adott vállalkozás, cég, ügyeit igazgatja, vezeti, döntéshozóként, meghatároz, utasít, eldönt, rendelkezik, stb. Az döntésköre, felelőssége teljeskörű, legnagyobb mértékű. Az ügyvezető intézi, a cég nevében vállalja a munkákat, szolgáltatásokat stb., ezenkívül pénzügyekkel foglalkozik, kifizetéseket eszközöl, valamint munkaszerződéseket köt a cég, vállalkozás nevében.

Lakatos

Szerkezetlakatos acélszerkezetek készítésével foglalkozó, olyan szakmunkás, aki félkész termékekből, félgyártmányokból, hengerműi alapanyagokból, valamint ezek felhasználásához szükséges más anyagokból, dolgozik, valamint mindezen anyagok szakmunka szinten történő megmunkálásában jártas személy. Anyagait jellemzően vas és annak ötvözetei teszik ki, ezenkívül ismeri a szakmájába vágó más fémanyagokat és azok megmunkálását is. Munkája részét képezi ezen anyagok felhasználásának lehetőségei, ismeri mozgatásukat, tárolásukat, kezelésüket, terhelhetőségüket és tulajdonságaik összességét. Munkája nem merül ki az acél megmunkálásában, más fémek alakítását is ismeri, olyanokét amik hasonlóak, az acélhoz. A lakatos ismeri a vas és más fémes anyagok hegesztését, forrasztását, egyesítését, szétválasztását, tömörítését, hajlítását stb. Ismeri az általa készített termékek helyszíni beépítésének mikéntjét, valamint azokat az anyagokat amikkel találkozik és a szakmájába vágó más anyagok megmunkálását, tulajdonságát is. Alapvető szinten képes, olyan más szakmához tartozó műveleteket végrehajtani amik a szakmájának gyakorlásához elengedhetetlenül szükségesek. Képes műszaki szövegek, rajzok olvasására, értelmezésére és ezen utasítások kivitelezésére. Önállóan tud dolgozni, segítség vagy más külső beavatkozástól mentesen, irányítással vagy anélkül. Szakmunkáját teljeskörűen végzi el. Ismeri a szakmájához tartozó minden lehetséges hibaforrást, elhárítását, ismeri az összes veszélyforrást, annak elhárítását, baleset esetén az elsősegély nyújtást és az értesítendő szerveket.

A lakatostól tehát elvárható szakmájának összessége, teljes körűen, személyként és emberként. Valamint elvárható tőle, hogy szakmáját beteljesítse, segítség nélkül, ahogyan ezt tette a szakmunkásvizsga alkalmával is. Elvárható továbbá az is, hogy a munkahely, vállalkozás, cég által biztosított mindennemű feltételt betartsa, eszközöket, szerszámokat, berendezéseket, használva, vigyázzon azok épségére, használhatóságára, munkaruházatát gondosan karbantartja, illetve a lehetőségekhez képest tisztán tartja.

Ács

Az ács, ácsolatokat, állványszerkezetek készít, rendszerint fűrészelt hasábfából, régebben úgynevezett erdei termékből is dolgozott. Alapvetően állványozást, zsaluzást, fedélszerkezetet, rönkházat, fahidakat vagy az ezekhez hasonló állvány szerkezetű termékeket készít. Az ács az általa felhasznált anyagok tulajdonságaival tisztában van ismeri annak képességeit, tulajdonságait, valamint felhasználásainak lehetőségeit. Képes írott, rajzolt, mondott szövegek, tervek, utasítások értelmezésére, kivitelezésére. Szakmájának részét képezi, hogy magasban vagy ha kell mélységben dolgozzon és ennek minden velejárójával tisztában van. Munkájának részét képezi a másodlagosan használt anyagok ismerete, használatuk. Mind szakmájába vágó, mind szakmájához közvetlenül kapcsolódó szakmarészek műveleteit ismeri és képes megfelelő kapcsolatot teremteni, összeépíteni saját termékével. Az ács is faipari szakmunkás hasonlóan az épületasztaloshoz, különbözőségük, alapvetően a nagyobb méretben van, felhasznált anyag küllemében illetve abban, hogy az ács elsősorban nagyobb épületrészeket készít. Ezenkívül az ács tudása szerint mindenféle hasábanyagból képes szerkezeteket készíteni vagy zsalukat fa lépcső, fatámfalalt, fadúcot, rönkházat stb.

A ácstól tehát elvárható szakmájának összessége, teljes körűen, személyként és emberként. Valamint elvárható tőle, hogy szakmáját beteljesítse, segítség nélkül, ahogyan ezt tette a szakmunkásvizsga alkalmával is. Elvárható továbbá az is, hogy a munkahely, vállalkozás, cég által biztosított mindennemű feltételt betartsa, eszközöket, szerszámokat, berendezéseket, használva, vigyázzon azok épségére, használhatóságára, munkaruházatát gondosan karbantartja, illetve a lehetőségekhez képest tisztán tartja.

A Főnök

Mi a főnők? A főnök az aki felelősséget vállal a saját és a dolgozók tetteiért! Ő az aki megköveteli, utasításba adja, megmondja, számon kéri, felelősségre vonja, irányítja, igazgatja, összességében szellemileg levezeti a munkát. A főnököt felelőssége folytán megilleti, kijár neki a FŐNÖK megszólítás a munkahelyen, műhelyben, munkaterületen azaz a teljes munkaidőben. Meglátása, rálátása egyedi, szakértelme más követelmények szerinti, olyan közvetlen irányító aki, értelmét az összehangolt, szakmunkavégzés érdekében használja fel. Utasításaiért, döntéseiért maga vállalja a felelősséget a felettesei felé, illetve döntéseit köteles úgy meghozni, hogy beosztottjai biztonságát ne veszélyeztesse. Ismernie kell az általa irányított, dolgozókat, személyi valamint, szakmai képességeik alapján. Munkája kiterjedt, nagyfokú átlátást igénylő, nem csak a zajló munkafolyamatokat illetően, hanem azon kívüli eső egyéb tennivalókat illetően is. Döntései ennek fényében történnek. A főnök tehát az a névtelen, alaktalan személy aki a munkavégzés belső és külső elemei között tart egyensúlyt. Felel a munkahelyi munkavégzés minden dolgáért, beosztottjaiért, felszerelésekért, de felelőssége nem teljes körű csak részkörű, mert minden beosztottjának tudja és ismeri felelősségét. A főnök nem pesztra, nem oldja meg a dolgozók által előállított mesterséges nehézségeket, nem dolga dolgozóit kimenteni tetteik következményei alól, nem köteles felesleges, szükségtelen feltételeket biztosítani a munkavégzéshez, valamint nem köteles a dolgozók nem munkával kapcsolatos lelki, szellemi vagy testi bajaival foglalkozni. A főnök nem anyuka, nem tanító, nem léleksimogató! A főnök a követelő, a dolgozó a teljesítő! Mindamellett a Minaművek szigorúan megköveteli a főnökeitől az emberséges, tisztességes, jóindulatú, megértő, csendes, szelíd hangú, figyelmes viselkedést a dolgozóink felé.

Asztalos (épületasztalos)

Az épületasztalos, mint ahogy nevéből kitűnik, épületszerkezetek faipari, ezen-belül általában épületek fa részeivel foglalkozó szakma. Az épületasztalos faanyagok (elhalt növények, fák) megmunkálásához értő ember, aki képes az általa készített mindennemű terméket helyszíni munkavégzés keretein belül, beépíteni.

Az épületasztalos elsősorban fából, fűrészáruból, pallóból, deszkából, lécből dolgozik, ritkábban rönkből is. Ismeri a fafeldolgozás eszközeit, gépeit, mikéntjét és hogyanját. Ezáltal képes rönk feldolgozásra, valamint rönkből készített termékek készítésére. Ritkábban ugyan, de előfordul szakmájában, hogy állványszerkezeteket készít. Faipari tevékenysége során, szaktudásából adódóan, széles, vastag, hosszú anyagok megmunkálására, ugyanúgy alkalmas tudása, mint a rövid kis méretűekére. Szakmájának szerszámai, gépei lehetőséget biztosítanak számára, így elvárható tőle. A felületi kialakítás és felületi minőség tekintetében, tisztában van jelentésével, jelentőségével, ahogyan azzal is minként, hogyan készítse el. Felületkezelés fogalmával, eszközeivel, készítésével, mind műhelyi, mind helyszíni, mind kézi és gépi eljárásaival. Tudja és ismeri a felületkezelés anyagait és használja. Olajos beeresztéstől a politúrozásig (fényesítés) bezárólag. Mindamellett, hogy nem bútorasztalos, az általa használt anyagok megmunkálásához szorosan hozzátartozik, azok időjárással szembeni védelme. Tehát, elvárható tőle, a felületkezelés teljes egésze, csiszolás, tapaszolás, síkolás, különböző ívek, színezés, fényesítés, olajozás, beeresztés, festés, mázazás, lakkozás, a szakmájába vágó minőségben elkészítse. A faanyagon és annak megmunkálásán kívül, más nem fa nemű anyagokat is használ, úgymint, veretek, vasalatok, műanyagok, ragasztók, töltő és tapaszanyagok, csavarok, szögek, zárak, pántok, habok, gipszek, üveg, papír, acél, (teljesség igénye nélkül), úgy használatukra, mint anyagukra nézve ismeretei kielégítő mértékűek, olyannyira, hogy munkája legjavát legyen képes adni.

Az épületasztalos keret, káva és állvány szerkezeteket készít, meghatározott feltételek, rajz vagy szóbeli utasítás szerint. Műhelyben és helyszínen egyaránt képes feladatát, munkáját ellátni.

Munkája sokrétű, összetett feladatsorokat tartalmaz, aprólékos, türelmet és különösen nagy odafigyelést igénylő szakmunka. Esetenként kevésbé pontos, ritkán elnagyolt. Összességében, az ácshoz képest jelentősen pontosabb, a bútorasztaloshoz képest kevésbé pontosabb, munkájának követelményei. Azonban szakmai képességeivel, tudásával, gépeivel, szerszámaival, eszközeivel, mindkét fent említett szakma pontossági követelményeit képes teljesíteni. Termékei beépítése során, (elsősorban építkezéseken) találkozik más szakmákkal, szakmunkásokkal, ezekhez a helyszíni körülményekhez alkalmazkodva végzi munkáját. Anyagait, amiket felhasznál, mozgatja, kezeli, biztonsággal szállítja, figyelve annak értékére, használja fel.

Készít ajtókat, ablakokat, lépcsőket, falburkolatokat, beépített fatermékeket, padlókat, mennyezeti burkolatokat (álmennyezet) lambériákat, korlátokat, kisebb tetőket, díszítő és egyéb használati tárgyakat. Ezen termékeket teljes körűen vagy részkörűen helyszíni beépítéssel egybekötve, önállóan teszi. Eszközeit, főként a műhelyben használja a termékkészítés során, de eszköztára kiterjed a helyszínen is jól használható kisebb szerszámok, szerszámgépek használatára is. Munkavédelmi szabályok betartása, valamint annak alkalmazása külső munkavégzése során is elvárható tőle. Minden, olyan gépet eszközt, szerszámot és egyéb berendezést ismer, használni tudja, ami feladatának ellátásához kell. Ezenkívül tud készíteni különféle célszerszámot, sablont, annak érdekében, hogy munkája legjavát képes legyen adni. Az épületasztalos kiterjedt anyagismerettel rendelkezik, ismeri a szakmájába vágó anyagok összességét, teljes körűen, valamint a szakmájához közvetlenül, vagy közvetve kapcsolódó szakmák részét, egészét és azok anyagait. Elvárható tőle, hogy a szakma-kapcsolatoknál, úgy végezze el munkáját, feladatát, mind műhelyben, mind helyszínen, nehézséget, hibákat, hiányosságokat, ne okozzon.

Az asztalostól tehát elvárható szakmájának összessége, teljes körűen, személyként és emberként. Valamint elvárható tőle, hogy szakmáját beteljesítse, segítség nélkül, ahogyan ezt tette a szakmunkásvizsga alkalmával is. Elvárható továbbá az is, hogy a munkahely, vállalkozás, cég által biztosított mindennemű feltételt betartsa, eszközöket, szerszámokat, berendezéseket, használva, vigyázzon azok épségére, használhatóságára, munkaruházatát gondosan karbantartja, illetve a lehetőségekhez képest tisztán tartja.

A művezető

A művezető nem a főnök. A művezető az adott feladatsor összeségét vezeti, irányítja, közvetlenül meghatározza, befolyásolja a biztonság, minőség, határidő vagy a főnök által meghatározott egyéb feltétel szerint a munkálatokat, akár a helyszínen, akár a műhelyben. A művezető kijelölt személy,  személyét a főnök határozza meg, alkalmanként hosszabb-rövidebb időre, időszakra, a főnöki jelenlétet hivatott helyettesíteni munkaidőben. Személye valós személy, feladata a vezetés, élen járás, példamutatás, amit munkaidőben, munkaterületen, dolgozóként teljesít be. Felelőssége, döntésköre kisebb mint a főnöké, de a főnök közvetlen irányítása alatt álló, közvetlenül a főnöknek számot adó személyként, irányítása, utasítása, egyenértékű a főnöki jelenlét hiányában. A művezető együtt dolgozik a beosztottakkal, együtt eszik velük, munkaideje is ugyanannyi. Tehát munkásvezetőként éli meg munkásnapjait.

Kiválasztása

A művezető kiválasztásáról a főnök gondoskodik, mindig az éppen folyó folyamatok, munkálatok, tennivalók alapján, felkéréses úton. A felkérés kitüntetés, munkája, tudása elismeréseként, de nem köteles elfogadni, így az ezzel járó előnyöket sem élvezheti. Alkalmassága szakmai, megbízhatósági alapon kerül elbírálásra, vagy  más alapon amit a beosztottak félé cégünk nem köteles közzétenni. A művezetői munka díjazása vagy magasabb fizetésben vagy egyéb juttatásokban nyilvánul meg. A művezető a munkahelyen minden látott, hallott, tudott vagy tudni vélt eseményről köteles a főnököt tájékoztatni, a főnökkel megbeszéltek alapján. Munkája kiemelkedő, teljesítmény tekintetében is, ezért példamutatónak, vezetőnek minősül. A művezető feladatát a főnök által reá ruházott hatalommal végzi el. Azaz minden utasításra, irányításra vonatkozó tetteinek lehetősége a főnöktől van, érvényessége visszavonásig tart. Hivatkozási alapja egyfelől, példamutató munkája, másfelől a főnöki megbízása lehet. Ha a megbízása lejár, többé már a fent említettekre nem hivatkozhat, minősítése újfent dolgozói minősítés. Azonban kiemelkedő, példamutató magatartását megőrizve, jelentősen hozzájárul előremeneteléhez.

Favágó

A favágó élő vagy elhalt fákat, cserjéket vagy egyéb élő és holt növényeket vág, aprít, kivág, levág, kiszed, kiás, stb. A favágásba beletartozik azon műveletek összessége, amely, erdőben, ligetben, kertben, utcán, úton, útfélen, közterületen, történő fák cserjék, aljnövények kivágása, levágása vagy talajból való eltávolítása. A favágás kifejezetten veszélyes! Művelőitől rendkívüli fegyelmet, odafigyelést és nagy óvatosságot követel!  A favágó ügyes, munkáját nagy gonddal, körültekintéssel, előrelátóan végzi, számol az eshetőségekkel, baleseti lehetőségekkel és mindig figyelemmel hajtja végre feladatát. Egyetlen pillanatra sem lankadhat figyelme, főleg azért, mert munkáját nem csak egyedül kell végeznie. Figyelme kiterjed arra vagy azokra a személyekre akikkel együtt kényszerül dolgozni. Favágás során minden esetben a vezetőfavágó a döntéshozó, személye az aki a munkavégzés idejére illetve a favágás területén főnöki, elöljárói szerepet tölt be. Felelőssége is ennek megfelelően alakul. Minden beosztottja, legyen az alkalmi vagy szerződéses munkaviszonyú, köteles a vezetőfavágó utasításait maradéktalanul betartani, még akkor is ha az utasítás értelmét nem látja át! Ugyanez vonatkozik mindenkire, aki a helyszínen tartózkodik vagy jelen van. Minden favágással kapcsolatos műveletért felelős, mivel olyan cselekménysort indít el, hogy azt megismételni, megállítani vagy érdemben befolyásolni már nem lehet! Joga van a favágási művelet vagy a teljes munkavégzés megszakítására, ha a területen tartózkodók valamelyike nem teljesíti utasításait. Amennyiben az ellenszegülő, legyen az tulajdonos, dolgozó, bámészkodó, állat, gyerek vagy más egyéb, elhagyja a veszélyes területet, amit a vezetőfavágó kijelölt, akkor és csakis akkor, megkezdheti, folytathatja a munkáját. Minden műveletet, műveletsort, legyen az döntés, emelés, hordás, gallyazás, , létrázás, stb. amit a reá bízott beosztottjai végeznek el, minden esetben kísérje figyelemmel (a maga munkájától figyelmét el nem vonva), s győződjék meg arról, hogy segítői megértették szándékát, utasítását. A favágás társas volta miatt, amellett, hogy a vezetőfavágó irányítja a kitermelést, mindig meghallgassa segédei meglátásait, véleményeit, ötleteit, gondolatait! A favágás olyan munkavégzés ahol csak egyszer lehet hibázni! Sok esetben a segítők okoskodó megjegyzéseket tesznek, butaságokat beszélnek vagy teljes-mértékben rosszat mondanak. Ilyenkor is figyelemmel kell meghallgatni őket, nehogy abba hibába essen a vezetőfavágó, hogy ledorongolván a hozzá-nemértőket, azok később félelemből, sértődésből, gonosz indulatból vagy egyéb okból, hibákra, hiányosságra, nem látható részletekre fel ne hívják a felelős figyelmét és így az balesethez vezessen. Minden meghallgatás, megbeszélés, lehetőség arra-vonatkozóan, hogy a favágást vezető személy felmérje a segítői szellemi, figyelmi, készültségi állapotát. Nagyon szoros együttműködést követel, minden résztvevő részéről, ezért óráról-órára nyomon kell követni azok lelki állapotát, valamint azt, hogy a következő veszélyes műveletre alkalmasak-e. A favágás nem csak a fák vágásából, kidöntéséből áll. Számos veszélyforrás jelentkezik a gallyak, ágak, rönkök, összességében a takarítás alkalmával is. Különösen akkor mikor még nincsenek kihordási útvonalak. A vezetőfavágónak, illetve favágónak, mindig (a legkisebb munkánál ugyanúgy, mint a nagyoknál) számolnia kell a veszéllyel. A veszély felmérésekor mindig az ésszerűségi határon belüli legnagyobbal kell számolnia és ennek megfelelően szabályozni a munkahely rendtartást. A favágó ért a magas vagy nagyméretű fák vágásához is. Ismeri szerszámait, eszközeit, gépeit, valamint mindennemű berendezéseit. Tudja és érti a kivágott fák, cserjék, mozgatásának, szállításának, kiszedésének, stb. mikéntjét. A favágó is tud egyedül dolgozni, azonban munkája esetenként megköveteli mások jelenlétét vagy segéderő alkalmazását. A favágó munkája testileg és szellemileg is nehéz, kimerítő. Pihenési-rendje eltér a szakiparban dolgozókétól, ebből adódóan étkezése és összességében munkarendje is más. Nagyobb vagy kimerítő munkáknál hosszan-tartó, erőltető munkavégzésnél a favágásban résztvevő összes személy, bármikor ehet, ihat, kívánalma, érzése, szerint, viszont ezt nem teheti ülve. Kimerítő munkavégzések alkalmával menet közben kell enniük, rövid időszakokat tartva az étkezések között. Ajánlatos kompakt élelmiszert fogyasztani, amennyiben annak beltartalma és minősége megfelelően jó. Óránkénti, illetve két óránkénti étkezés javasolt. Étkezési céllal tehát a munkavégzést hosszabb időre megszakítani nem szabad. Inni viszont nagyon sokat kell, ebből adódóan pillanatokra meg kell állítani a munkát. Ezeket a megállásokat nem szigorú szabályok irányítják, hanem összhangban a munkafolyamattal, megegyezéses alapon történik. A folyadékbevitellel mind testi erőnk, mind szellemünk, éberségük, valamint szervezetünk oxigén felvétele biztosítva van. A sűrű vér, nehézkes szívverést, fáradékonyságot, figyelmetlenséget, látás, hallás zavart okoz, ezenkívül egyensúlyzavart. A nagy mennyiségű étel bevitele oxigén elvonást okoz, elpilledést, bambulást, kedvetlenséget, valamint, étkezés utáni hajolgatás, erőteljes testmozgás, hányingert, rosszullétet okozhat, igy a biztonságos, figyelemmel teljes munkavégzés nem vagy csak részlegesen valósítható meg! A favágó és segédei munkarendjét, munkáját, hosszan tartó erőlködés jellemzi. Folyamatos kis mennyiségű, de állandó, folyadék és tápanyagbevitelre van szükség ahhoz, hogy a munkavégzés biztonságát, valamint teljesítményét fent lehessen tartani. Kevesen értik meg, hogy a lendületes, gyors munkavégzés csökkenti a fáradékonyságot, mert gyors vérkeringést tesz lehetővé, a lihegés pedig több oxigént jelent. Természetesen gondolhatnánk azt is, hogy így hamarabb elfárad az ember, ám ez, ebben a formában nem igaz! A munkavégzés ideje alatt kis adagokban (egyensúlyt tartva az elhasználással) állandó tápagyanyag-bevitel mellett, ez nem tud kihatni a dolgozóra. A munka végeztével, a nap végén elkerülhetetlenül fáradt lesz, de elsősorban testi fáradtságot fog érzékelni és nem szellemi kimerültséget, fásultságot. Befejezvén a gyors tevékenykedést, negyedóra, húsz perc elteltével, érezteti hatását, a lelassult vérkeringés, a lassabb szívverés, a kevesebb oxigén. Ilyenkor tör rá az emberre az a bizonyos ellenállhatatlan fáradság, álmosság érzés. Ezen a ponton a hazajutás nagyobb gondot jelent a gépkocsivezetőnek, mint az utasnak! Megoldást jelent a kis mértékű várakozás, illetve a helyzethez való igazodás. Ez azt jelenti a gépkocsivezetőnek, hogy tudatát, gondolatait hozzáigazítja a lelassult helyzethez (teljesen elfelejti a favágás fáradságos munkáját és csak az előtte álló feladatra készül), ily-módon nem fáradságként hanem lassú, de még aktív figyelemmel  bíró tevékenységként kezeli a járművezetést (a lassú ebben az esetben nem szó szerinti, hanem az előzőekhez képesti lassulást jelent). Kevés kell a bajhoz, így minden eszköz ami elérhető megoldást jelent elkerüléséhez! A favágó munkáját a terepviszonyok, éppen úgy befolyásolják, mint az időjárás. A favágó vágás után gyakorlatilag egy szétrombolt területen folytatja munkáját. Gallyak, ágak, rönkök mindenfelé, később ebből kell majd rendet faragnia. Ez a helyzet megint csak nagy veszélyforrást jelent, ugyanis sokszor nyakig érő növény halmazon kell átjutnia, ami még teher nélkül is nehéz. Rönköket, vastagabb ágakat cipelve kell kihordania a kertből. A munkavédelemben eljárásokat, megoldásokat nehéz találni erre a helyzetre. Gyakorlati tapasztalatok viszont megmutatják a megoldást. Ilyen megoldás az ha úgy megyek át a gallyakon, hogy gyakorlatilag minden törik, hajlik, nem törődve semmivel. Nagyon lényeges szempont ezt betanulni, ugyanis a hétköznapokban megszokott járásunk itt RENDKÍVÜLI BALESETI lehetőséget hordoz magában! Sokak nem értik ezt meg, babrálnak beakadt ruházatukkal, arra figyelnek, hogy ne szakadjon ki, egyensúlyoznak, stb., mindeközben rosszul lépnek, kimegy a bokájuk, elesnek eltörik valamijük, magukra ejtik a rönköket, vagy eséskor átszúrja valami a tüdejüket. Van megoldás! A MINAMŰVEK nagyon komolyan veszi a munkahelyi biztonságot, oktatja, tanítja és szigorúan bünteti azokat akik eltérnek a biztonságos munkavégzéstől!  Ezért munkaidejük nem igazodik a szakiparban dolgozókéhoz, semmilyen formában sem. A munkáját úgy kezdi meg, hogy azt a legrövidebb időn belül befejezze. Célja a biztonságos, teljes körű munkavégzés, tudását, okosságát erre a célra fordítja.

A favágás olyan munka, ahol nincs két egyforma fa, színhely, dőlés, vágás, esetenként a segéderő is változik, összességében nincs két egyforma favágás. A favágó nem megszokásból dolgozik, csak kismértékű állandóra támaszkodik, vagyis folyamatosan naprakész és biztonságos ötletekkel áll elő, megoldásai minden esetben alkalmazkodnak a helyszín adottságaihoz. Ezért tapasztalati úton határozza meg az előtte álló feladat megoldását, ráigazítva az adott helyszínre. A favágás megkezdés akkor történik meg amikor a favágó megérkezik a kijelölt területre (belép a kapun). Ettől a ponttól az utolsó pillanatig (kilép a kapun) felelőssége teljes, innentől átszellemülve csak és kizárólag az előtte levő feladatra és csak arra összpontosíthat!

Anyagbeszerő

Az anyagbeszerző, szerzi be, szállítja vagy szállíttatja le a helyszínre, műhelybe az alapanyagokat, nyersanyagokat. Műhelyből a helyszínre, a már kész termékeket is ő szállítja le. Az anyagbeszerző munkája továbbá, felmérni a helyszínt az anyagszállítás, illetve behordás szempontjából, valamint dolga, hogy tudja mennyi anyag szállítható le egyszerre a helyszínre. Ismernie kell a használt anyagok fajtanevét, tulajdonságait, fajsúlyát, összességében az általa szállítandó anyagokat. Az anyagbeszerző szervezi, intézi, számon tartja, ellenértékét (árát) kezeli, telefonon, személyesen megrendeli, stb. vagyis mindent intéz annak érdekében, hogy az anyag a helyszínre kerüljön. Az anyagbeszerző a főnök által rábízott keretösszegből gazdálkodva végzi el feladatát. Továbbá dolga még számon tartani a munka helyszínén történő anyagfogyasztást, valamint szükség szerint gondoskodni a megfelelő anyagmennyiség pótlásáról. Ha anyag elfogyott és nem tudja pótolni vagy nincs rá keret, köteles jelenteni a főnöknek. A munkavégzés helyén megmaradt anyagokról is előre tájékoztatja a főnököt és utasításra gondoskodik elszállításáról.