Kovácsolás? Vill.

A kovácsolás, fémek, elsősorban vas melegalakításával, foglalkozó, induló anyagmennyiségből, folyamatos erőbevitellel alakváltozás általi megmunkálás.

Mi a kovácsolás? Eredetileg a kovácsolás, a kövecselés vagyis a kövecses, kovacsos ember, az, aki a kőből, az ércből, az érckőből kinyeri a fémet. A kovacsos ember, nem más mint a kohász. Nyílványvaló, hogy ez már másképp van. Tulajdonképen a kövecses lehetne a kőműves is, mert az is kövekkel dolgozik. A kő, mint természetes anyag sokmindenre jó, sokat ad az emberek világába.

Kövekből nyert fém, a vas.

A fémek nagy része, így a vas is, lekötött, megkövesedett állapotban van jelen a földben. Ennek kinyerése a kezdetekkor valakinek a feladata volt. Ő volt az, aki ezzel foglalkozott. Így érthető miért lehetett elnevezni kövesnek, kovacsosnak. Tehát a lekötött állapotban levő vas, a vasoxid. Ez az anyag, nem más, mint a rozsda. A nagy mennyisében előforduló rozsda jelenti az első lehetőséget. A vasat elválasztani a rozsdától és kiolvasztani a tiszta vasat, alapjaiban ez jelenti a kohász munkáját. Itt meg kell említeni, hogy mára már sokkal nagyobb többlettel bír. Igen ám! Ha kinyerte a kovacsos a vasat, akkor még nem alkalmas a ma ismert feladatra, de alapnak jó. Az oxigén vagyis éleny szívesen kapcsolódik vele és erősen kötődik társához. Melegítés hatására kapcsolatuk fellazul, gyengülni kezd és végsősoron ez jelenti a megoldás kulcsát. Ahhoz bizony sok meleg kell! A melegítéshez, hevítéshez, olyan nagyteljesítményű vagyis nagy hőmennyiségű és magas hőmérsékletű fűtőanyag kell, amivel a művelet kivitelezhető.

Tehát következzen a szén.

A szén vagyis üszök, olyan növényi anyagok, fák szárazon lepárolt maradéka, mely kis lánggal, esetleg láng nélkül ízzítható. Mikor az üszök égni kezd, izzásba fordul hevülete, élenyesedik, oxigént vesz fel. A művelet során a hevület lazítja a vas-éleny kapcsolatot, azért, hogy a gyors lökdösődés közepette hátha könnyebben kilökődnek majd az oxigének. Az üszök is szeret egyesülni az élennyel, de amíg a hevítés nem nagymérvű nem tud. Mivel elegendő mennyiség nem áll rendelkezésére. A megoldás a megosztásban van. Ha megosztom vagyis ég kellő hőmérsékleten, meg, marad is éleny atom, akkor a rozsdában levők kilépnek és egyesülve az ízzó üszökkel, egyrészt fokozzák az égést, másrészt viszont ezzel átalakítják a rozsdát vassá. A vas önmagában nem hasznos annyira, hogy így jó legyen. Az üszökkel is szívesen egyesül és a kettő ötvözete már jófajta anyagot ad. Tehát a vas-szén ötvözet lesz az, ami kell majd. Itt kell megemlíteni, ez nyersanyag. A vas és szén ötvözetének aránya lesz maga a vastudomány alapja. Ha készen van a nyersvas, kifolyatva, kiöntve öntöttvas lesz, aminek magas a széntartalma. További hevítések, kezelések, beállítások kellenek még. A kovács szakma, alapanyaga egy alacsony széntartalmú vas. Ez elsősorban a kovácsolhatósági szempontok miatt van így. Ezen a helyen választhatók el egymástól a vasöntészettel. Sok kisérlet, vizsgálat, sok évtized telik el azzal, hogy megismerjék a vasnak tulajdonságait. Szén még.

Ha túl sok a szén a vasban.

Hevítéskor láthatóvá válnak, átgyúráskor érezhetővé és a végtermék esetén megtapasztalhatóvá lesznek a kisérleti munkadarabok tulajdonságai. Kialakult a tapasztalatok alapján, hogy milyen összetétel, milyen cérlra lesz használható. Jelen világunkban a kovácsoltvasnak más szerepe van, mint a régmultban. Ezen írás most ebbe az irányba visz tovább. A mai fejlett vasanyagok közül elsősorban a kézi kovácsolához, szabadalakító kovácsoláshoz az alacsony széntartalom a jó. Ez azt jelenti, hogy legfeljebb 0.25% körüli tartomány lesz megfelelő. Természetesen ettől eltérő is jó, de a díszítő munkákhoz nem szükséges.

Tehát díszítő kovácsolás következik.

A díszműkovács szakma és a díszműlakatos szakma, majdnem teljesen azonosak, azzal a különbséggel, hogy ugyanazt a munkát másik oldaláról közelítik meg. Olyan, mintha hátukat egymásnak vetve látnák a világot. Mivel a lakatos, a kovácsból nőtt ki, ezért a tiszteletadás végett elsőként említem. A kovácsolás a vas átgyúrását, tömörítését, melegalakítását végzi főként. Tud azonban hidegen is alakítani, megmunkálni. Jól értemezhető különbséget mégis a kiinduló alapanyag és az azt követő műveletek sora adja meg. Általában véve, tömör anyagokat alkalmaz és rendesen hevítéssel kezd. A lakatos főként hidegalakításokat hajt végre, de tud melegen is alakítani, részint használ tömör és üreges anyagokat egyaránt. Míg a lakatos is rendszeresen használ hegesztést, addig a kovács talán kevesebbszer. Elkülöníthető hegesztések vannak. A kovács, kovácshegesztést használ, de tud másképp is, a lakatos ömlesztőhegesztést használ és esetleg tud másképp is. Mind két szakma esetén a fém megmunkálása a főtétel, ebből következően a fémalakításnak ismerik a csínját. A lakatos jellemzően félgyártmányokat használ szívesen munkája során, már csak azért is, mert a tőle elvárt kívánalmaknak ez felel meg a legjobban. A kovácsság többrétű volta miatt más irányultságú a szolgálata. Ahol ez a két vasszakma találkozik az a díszítő munka vagy díszmű munka.

Kovácsolt kerítések, elemek, kapuk, rácsok.

Műlakatos kerítések, elemek, kapuk, rácsok.

A díszítő elemek kovácsolása egy művészeti ág. Szépészeti kivitelezés hagyományos megoldásokkal ötvözött, tartós megjelenés. Levelek, ágak, bogak, idom díszek, különféle változatban. Természetesen nem csak kerítések vagy kapuk készítése jelent munkát egy kovácsnak. Beltéri dísztárgyaktól kezdve, kerti bútorokig mindet készíthet.

A kovácsolás alapműveleteinek megjelenése a szög.

Kovács

Díszítő, művészi kovács. Vas díszítékek készítésének mestere.

Kovácsművész.

Szerszámkovács. Az ipart kiszolgáló eszközök, szerszámok készítésének mestere.

Fegyverkovács. Fegyver készítő mester.

Vasnyomorítók.

Egy különleges társulat, mely célül tűzte ki maga elé, a tartósan hibátlan működést. Mint a neve is megmutatja, elsődleges feladata az életben a vas nyomorgatása, nyomorítása. Főként rendes vasak átnyomorításával, megnyomorításával, benyomásával foglalatoskodik. Mindenemű hevítéssel izzgalmi helyzetbe hozható vasat nyomorít. A vasnyomorítók egy különleges mesteri szint, melyet csak nagyon kevesen tudnak elég komolyan venni, értékelni. Egyik kifejezett célja, hogy céllal nyomorítson vagy alakra nyomorítson vasakat. Olyan nagyléptékű célkitűzések mellett, melyek jelenkori világunk hiánykészletébe beletartozik. Ide sorolhatók az egyedileg kivitelezett termékalakok, különleges megjelenésű használati termékek, emberi kigondolások. Kisérleti és vizsgálati tárgyakat is készít, valamint valóságos értékkel feltötött, utánozhatatlan vasmegjelenítéseket vitelez ki! Kínálatában benne foglaltatik a legegyedibb formatervezésű használati tárgyak előállítása is. Mind külalakilag, mind beltartalmilag termékei a legegyedibbnek modhatóak, formatervezésük mesterien kigondolt különlegességek. Az anyagtárgyak világában a vas, szervesen együtt él megmunkálójával, hordozza annak befektetett erejét, szellemének működését, lelke megtartását. A vasnyomorítók eljárásai nyomán, felbukkannak ősi megoldások, kinézetek, a kezdetekhez legközelebb álló munkálatok. A vasnyomorítók szerszámai. Elsődlegesnek mondható vagy kezdetinek is felfogható az úgynevezett karcsapó vagy karralcsapó. Másként mondva az egyszarvú vas. Másodiknak a kétszarvú vas jelenik meg, mint a nyomorítás asztala. Ezekután már a többiek érkeznek sorban-sorban egymás után. Harmadikként lehet említeni a kétszárú észközlők százait. Ezek a vasnyomorítás alapszerszámai. Minden igazi vasnyomorító maga egy gila s a gilaság anyagi és lelki mestere is. A vas nyomorításához puhhítani kell s azután lehet csak nyomorgatni. Ugyanis gila nélkül nincsen tísza, tísza nélkül gyula sem. Tíz erejének előhívásához, a gila tudományát használja, hévér lélekkel lelkesíti, erejével lágyítja. A vasnyomorítók hűek őseik örökéhez s rendre ekként munkálkodnak, azoknak elemi szinjétől egészen a csúcsig.

Akár műhelyben, akár szabadban van egy vasnyomorító mindig velejárója, a tűzesség. Úgy szellemi, mint testi értelemben egyaránt. Tűz lélekkel hevít, heves karral nyomorít. Munkájának kezdetén az ősi alapokat teszi le először, lelkének gazdaságával tölti meg, szellemével áhitatba ejt, izomtestének erejével tömörkényt kelt.

Gila, gúla, gyula, gyúfa, júlia
Tíz, tisza, tiszta, tiszte, tiszt, tüze, tűz
Hév, heves, heve, hő, hevér, hévér, hab, hó
Lehel, lélek, léleg, lélegzik, lehellet, lég, lék, levél, lebeg, levegő, lebegő, libeg, libegő, liheg, liget
Kal, kalapács, kalap, kalálka, kar, karpánt, kármentő, kárpát, kárpit karos, kalbász, kolbász, karol, körül, kelít, káló, kártol, kert, kerít, körít, karít, karéj, kalimpál, kalincs, kuli

Hagyományos kézi kovács szerszámai

Műhely.

Művi hely, helység. Műveletekkel kézített, a természetes tértől anyagokkal kirekesztett tér. Ebben a térben alkot a kovács. Rengeteg mérete létezik, de elsősorban a kovács, kovácsok emberméretei számítanak, valamint a berendezettség és végül a munkadarab nagysága.

Berendezési tárgyak.

A műhelyi berendezettséget jelenti, a helység használhatóságát. Szerszámok százai, segédanyagok sokasága, mégannyi célszerszám, sok szén, tűzhely, fújtató, üllők sora, fatőkék, füsternyő, reve kupac, salak, füstszag.

Anyagok.

Felhasználásra váró anyagok, hasznaos hulladékok, nemhasznos hullók, felhagyott munkák, félkész munkadarabok, késztermékek. Innen-onnan összeszedett vasak, gépalkatrészek, félgyártmányok, féltermékek, rugók, tengelyek.

Kezdet

Ha meg van minden. Mondjuk.

A tűz. A tűznek jónak kell lennie! Ha nem akkor is melegít vagy jó még főzni, sütni.

Barkácsolási, kikapcsolódási céllal is lehet ütni a vasat, de addig érdemes, míg az meleg! Sokféle megközelítésből lehet eljutni egy adott eredményhez. Sok tanulás, mégtöbb gyakorlás, helyes oktatói segítség és megfelelően hasznos célkitűzés kell. Ismeretes, mert mindig el van mondva, az alapok a leglényegesebbek! De ha csak kíváncsiak vagyunk? Ha csak kipróbálni szeretnénk? Ha nem akarunk kovácsok lenni, csak kedvünk szerént pötyögni kívánunk? Akkor a javaslatom a következő. Kell keresni egy nagyon türelmes mestert, akit nem zavar a bénázás! Ha meg van, akkor is számít, hogyan viselkedünk, mennyire igyekszünk, hogyan fejlődünk. Ha nem mesterrel, hanem magunkban akarjuk kikutatni eme mesterséget, akkor alkotó alapműveletekkel érdemes kezdeni. Először kerüljön minden a helyére. Ha a tárgyak a helyükön vannak, úgy jöhet az ember. El van szánva, nem fél a tűztől, van benne erő. Evett, ivott, kakilt, pisilt. Jöhet a lecsendesedés, átszellemülés, azután az átlényegülés! Ezen dolgokat ne vegyük félválról, mivel ez hozza az eredményt! A teljes elmével kell ott lenni, teljes lélekkel kell megküzdeni. Itt nem a vassal küzd az emberfia, hanem magával. A saját rezgéseivel, ütemével, erejével, stb. Ha ez meg van, készítsünk magunk mellé sok ivóvizet és gyakran, nagyon gyakran szellőztessünk!

Miket kezdjek el figyelni, berögzíteni, megszokni

Tűz. Szénfajta, fújtató, tűzhely, tűzi biztonság, begyújtás, füstmentesség. Milyen a tűz színe, lángja, füst színe, füst mértéke, füst szaga. Lángnyelvek színei, magasságuk, fényük.

Hevítés. Izzítási színek, vasanyagok felismerése, hevülési sebességek, térfogat, átmérő, keresztmetszet, anyag alaphőmérséklet szerint. Figyelni a tüzet, hogyan dolgozza meg a beletett vasat.

Vas helye. Figyeljük meg a parázs melyik részéin miként havül a vas. Lehetőleg levegőtől mentessen hevítsük.

Időzítéses munkaütem. Mennyi idő kell a felhevítéshez, mennyi kell annak lehüléséhez, ütve mennyi kell hozzá, anyagmegmunkálásokknál mennyi idő alatt hül ki, onnan mennyi idő alatt hevül fel újra, mennyi szén fogy el egységnyi időre, egységnyi műveletre, mikor kezd salakosodni a tűz, mennyi ideig tudok dolgozni az anyagon.

Erőbevitel. Milyen ütemben verem, ütöm, milyen erővel ütöm, mekkora legyen a beütésinyomaték, milyen a hatása, mennyit tudok bevinni meleg vason, milyen erő kell a meleg végefelé, milyen súlyú legyen a kalapács, mennyire tudok pontosan ugyanoda sújtani, hányszor tudok lesújtani.

Szerszám választás. Hány fogóm van, milyen fogóim vannak, ami van azzal mit tudok jól megfogni, kell-e fogót készíteni, kell-e szerszámot készíteni, kell-e segítség, van-e satum, van-e olyan üllőm.

Ember. Elég türelmes vagyok-e magamhoz, elég türelmes vagyok-e a nagyon rövid meleg-munkamenetekhez, mennyire pontosan gondoltam ki a munkaműveleteti sorrendeket, mennyire tudom kihasználni a melegidőt, mennyire tudom kihasználni a hevítésiidőt, mennyire fáradok, mennyire figyelek.

Ha nincsen siker, mert elszartad, az azért jó, mert abból tanulva születik majd meg. Ha elsőre akarod megkapni, vedd meg boltban!

EZER BUKÁS VESZTESÉG, EZEREGYEDIK SIKER, EZEREGY NYERESÉG!

Hogyan működik.

Úgy, mint a gyúrma. Pont úgy! A különbség abban van, hogy a vas keményebb és melegen lesz csak puhább. A puha vas alakítható jól és ekkortól valóban olyan mint a gyurma természetesen így sem könnyű feladat. Kezdőknek ajánlok néhány mozit megnézésre. Sajnos ezek angol nyelven vannak, de a magyarul tudók sem lesznek hátrányban.

Kezdőknek kiválló, jól bemutatott műveletekkel, jó szövegezéssel. Ötleteket is ad, kisebb tervezeteket, csinálni valókat. Sajnos nem mindig látható az izzítás, de jól tanít.

Black bear forge John Switzer-től.

https://youtu.be/h7CXckYVEC4
https://youtu.be/JRr-v7ZzMC4

John Switzer munkássága kifejezettem lelkes, a kovács mesterség szeretetétől, kedves megjelenésétől jól befogadható, ajánlható. Otthoni barkihoz kellően jó minőségű ismeretanyagot ad. Természetesen professzionális termékeket is előállít és tud magas szinten dolgozni. Más stílusú kovács, aki ajánlható Craig Trnka. Ez az ember egy világbajnok, mester. Patkó és lószerszám versenyeken mutatkozik nagysága. Azért tudom ajánlani, mert hihetetlenül gyors, pontos, precízen kiszabott erő bevitellel dolgozik. Jók a videói, jók a magyarázatok, sokat tanít. Kis súlyú kalapáccsal dolgozik. Továbbiakban még tudom ajánlani Mark Aspery-t, aki szintúgy mestere a kovácsolásnak. Ő egy hagyományosnak mondható irányzatot képvisel. Lassabban dolgozik, nagyon precízen üt, nagy a beütési nyomatéka, nehéz kalapáccsal dolgozik. Hagyományos megoldásokan keresztül mutatja meg a kovács mesterséget.

Craig Trnka videók