Ipari lapok és lemezek

Az építőipar és általánosságában az ipar, sokféle termékkel, félgyártmánnyal dolgozik. Köztük, egyre jelentősebbek a lap szerű anyagok, a lemezek. Ebben a cikkben ezen anyagok alakításával, megmunkálásával foglalkozunk. Előszőr egy csoportosítás kereteit vesszük alapul.

A lapos, vastagságához viszonyítva nagy felületi kiterjedésű anyagokat nevezhetjük lemeznek, lapnak. Minden ilyen tulajdonsággal rendelkező készítmény, lehet lap, lapos, lemez vagy lemezes, réteges szerkezeti elrendezésű.

Kőzet vagy kő szerű anyagból álló lapok.

• Gipszkarton, gipszlap.
• Fedkő, vékony kőlap.
• Járókő, járólap, járdalap.
• Burkolókő, burkolólap, csempe.
• Öntött kő.
• Cserép, pala.

Fém anyagú lapok.

• Vaslemez, acéllemez.
• Bádoglemezek.
• Egyéb fém anyagú lemezek.
• Hengerelt vagy kalapált.

Nem kristályos anyagú lapok.

• Üveglap.
• Műanyag lapok.

Növényi anyagú lapok.

• Falemezek.
• Gyapotlemezek.
• Papirlap

Állati anyagú lapok.

• Szűrlemez, nemez.
• Bőrlemez.

Vegyes származatú lapok.

• Gumilap

Alakításuk, alakíthatóságuk és megmunkálásuk alapján.

• Faragható
• Hajlítható
• Nyújtható
• Ragasztható
• Nedvesíthető
• Olvasztható
• Vágható
• Sajtolható
• Melegen alakítható
• Hidegen alakítható
• Nedvesen alakítható
• Szárazon alakítható
• Veszteséggel alakítható
• Veszteségtelenül alakítható
• Hegeszthető
• Forrasztható
• Pácolható
• Festhető
• Hőkezelhető
• Bontható
• Bonhatatlan
• Önthető
• Kenhető
• Kész
• Félkész
• Elméleti

Alakíthatóságuk alapján való csoportosítás lényege meghatározza a felhasznált eszközöket, szerszámokat, gépeket, berendezéseket, illetve azt a tudást, mely mindezekhez kell. A lapok és lemezek esetén alapgyártmányokból indulunk ki és műhelyben vagy helyszínen továbbmunkálva, azokat kapjuk meg a rendeltetésének megfelelő végállapotot. Tehát ezen megmunkálások adják a lap és lemez megmunkáló szakma fő lényegét. Háttér tudásként és esetenként abból kiindulva, az anyaguk ismerete is szükséges, elsősorban a beépítés, tartósság, megmunkálás miatt. Felismerve egy adott anyag tulajdonságát, kiválasztva

 

A kész lemezszerkezeteket használatuk során először méretezésük megváltoztatásával kezdjük megmunkálni. Jellemzően előrajzolással felvisszük a kívánt méreteket. Ez a gyakorlatban pontosan ugyanúgy történik, mint ahogyan a rajzlapon. Ezután a szabás, kiszabás, vágás, kivágás, fűrészelés, fúrás, lyukasztás, nyírás vagy egyéb megmunkálás következik. A lemez anyagától függően fogunk választani eszközt, szerszámot vagyis nem a lemez megmunkálása a döntő kédés, hanem az eszköz. Az eszközök használata, emberhez van tervezve, emberhez van szabva. A kőzet alapúakhoz más eszköz kell, mint az állati alapúakhoz, az üveghez más kell, mint a növényi alapúakhoz. Éppen ezért, hogy érthető és értelmezhető legyen, az összefüggéseiken keresztül értelmezzük azokat.

Eszközök

A lemezekhez használatos, általános kézi szerszámok működésük szerint. Anyaguktól függően vagyis az anyaguk tulajdonágai döntőek a szerszám anyagának megválasztásában és, hogy milyen eljárással tudjuk használni azokat.

Vágás, metélés. Ebben az esetben a szétválasztás, kis felületű benyomódással, benyomással történik meg. Eszközei: kés. A kés egy általános vágóeszköz többnyire mindenki ismeri miként működik. Működési elve úgy érvényesül, hogy egy ék alakú szerszám, élben végződik és ezt nyomjuk bele az anyagba. Olyan anyagok elválasztására jó, ami a szerszám anyagától puhább, jellemzően annyira, hogy a szerszámot ne rongálja vagy az ék oldalirányú tolásának engedve a behatolást ne akadályozza túlságosan. Minden, ilyen rendszerű eszköz nagyon hasonlóan működik. Van fordított eset is mikor az ék puhább a munkadarabnál. Egy faék puhább a kőnél, de mégis szétrepeszti azt. Ez utóbbi esetben a lényeg az ék bejuttatása. Ez lehet már meglévő repedésbe vagy mesterségesen kell helyet készíteni az éknek.

Olló. Az olló nem vág, hanem nyír. Ez a nyíróolló. Van vágóolló is, például a metszőolló vagy csővágóolló. Itt az ollós megjelenés adja az elnevezést, de az olló élét ugyanazon elv szerint használja, ugyanis belnyomja az anyagba. (Rávágóolló) A nyíróolló esetén egyazon vágási sík egy-egy oldalán, egymással szemben mozgó kések végzik a munkát. Működésük abban tér el, hogy ezen vágási vagyis nyírósíkon fejtenek ki nagy nyomást, olyat, amit az anyag ellenállása nem viselhet el és ezen sík mentén összerogy. (Mellévágó olló) Munkája, működése a fémeknél figyelhető meg alaposan.

Repsztés. A kis húzószilárdságú anyagoknál szokásos használatú szétválasztás. Nehezen irányítható, többnyire nem nagy pontosságú, de hathatós eljárás. Inkább kövek, kőszerű anyagok, a célpontjai. A törés is repedéssel kezdődik, igaz nem mindig látható. Hajlítással elért, oly nagy erő, ami meghaladja az anyag húzószilárdságát, repedéshez, majd töréshez vezet. Irányított formája, ha a repesztést úgy kezdetjük meg az anyaggal, hogy annak, a húzással szembeni legnagyobb ellenállású területén, felszínén, megszakítjuk annak egységét. Jellemzően ilyen eljárás az üvegvágás, csempavágás is. A repesztés másik alakváltozata a roppantás. Hasonló a behatoláshoz, mégpedig itt is ék játsza a behatolást. Nagy erővel húzóerőt létrehozva történik meg a szétválasztás. Ilyenek lehetnek a kőroppantók, vésők, csípőfogók. Működése, olyan mint az ollóé, miszerint két szemben mozgó él van, de a vágás síkjának nem kétoldalán, hanem ugyanazon oldalán vannak. Így tehát, míg minden nyírásnál van hajlítás, a roppantásnál csak a benyomódásnál van némi és inkább élszerű össznyomásról van szó. Addig nyomom az anyagot egy vékony él mentén össze, míg az össze nem roskad, roppan az él mentén. Fémek esetén az élek között a fémanyag tömörödik, zömül, addig míg valóságosan rideg, törékeny lesz. (A kövek is ridegek, úgy áltlában véve.) Ekkor a benyomott ékalak oldalirányú feszítése veszi át a szerepet és széthúzza az anyagot.

Faragás. Farigcsálás, forgácsolás. Kicsi, nagy fogácsok, szilánkok, darabkák leválasztása valamilyen anyagról. Faragással többnyire alakítunk, átalakítunk, formáljuk a megmunkálandó anyagot. Az eredeti alakból ot választunk le szilánkokat, ahol a végeredményhez képest sok. Folyamatos fogyasztással érhető el a kívánt méret és idom. Lemezek ,lapok esetén ritka eljárás, inkább domborművek készítésekor figyelhető meg.

Elválasztás

Tiszta vágás. Egy behatoló anyag, eszköz, szerszám, elválasztja a munkadarab részeit egymástól.  Tiszta vágás még a nyírás is.

Koszos vágás. Anyagdarabkák kitépésével, kiszedésével elért elválasztás. Jellemzően por vagy forgácsmaradék képződéssel járó művelet.

Törés. Szintén az anyagok elválasztását szolgálja. Lehet irányított törés vagy iránytalan, azaz a megmunkálótól függetlenül működő. Az irányított törést lehet repesztésnek nevezni. Ebben az esetben az anyag belső szerkezeti egysége s annak repesztéssel szembeni tulajdonsága lesz meghatározó. Rideg, egyöntetű anyagszerkezetek lehetséges elválasztási megoldása.

Szakítás. Főként húzással elért elválasztás. Nehezen irányítható ritka eljárás. Ennek is van irányított változata, amikoris, az anyag-szerszám összefüggést a művelet során végig helyzetben tartjuk. Ez a kivágás, kisajtolás, szaggatás, kiszakítás.

Az elválasztások alakisága nem befolyásolja magát az elválasztás tényét, így tekinhetjük általános érvényűnek. Azaz ha az elválasztás kör alakú, akkor is elválasztás vagyis lehet vágásnak mondani.

Kiszedés. Legtöbbször teljesen elporlasztott, elforgácsolt, elroncsolt, irányított elválasztás. A lyukkészítés, furatkészítés, fészkek, árkok készítésekor jellemző. Többségében akkor jelenkezik ez az eljárás, ha a kiszedendő anyag nem tűri vagy olyan kicsiny, hogy nem érdemes megtartani, esetenként a megmunkálás gyorsasága, gazdaságossága kívánja meg.

 Alakváltoztatás

Ebben az esetben nem történik elválasztás, csak megváltoztatjuk az anyag, lemez, lap külalakját, kinézetét. Tehát ugyanúgy, mint fentebb, de egyben maradt az anyagunk kezdeti térfogata.

Húzás, mélyhúzás, sajtolás. Valóságosan húzással vagy annak ellenkezőjével, nyomással elért alakváltoztatás.

Hajlítás, görbítás, kanyarítás, hengerítés. Kisebb-nagyobb ívű, sarkú, idomokká alakítása az adott lapnak vagy lemeznek. Nevezhető egyes esetekben hajtogatásnak is.

A lapok, lemezek alakváltoztatása emberi erővel vagy gépi erővel, előzetes kigondolás szerint. A képlékenytelen anyagok esetén bizonyos műveletek csak leválasztásos megmunkálassal érhető el. A rideg anyagok esetén az ívelést, íveltséget, görbületeket, idomiságot csak ilyen úton lehet megkapni. Azonban, ha az anyag tulajdonságai megengedik, akkor valamilyen visszalágyító eljárással alakíthatóvá tehetjük, majd az alakítás után újból megkeményedve megtartja alakját. A lágyítás meleg, hideg, nedves, száraz, tárgyi vagy vegyi utú lehet. Példaként említhető a faanyag, amit hideg nedvesen, melegnedvesen, meleg szárazon lággyá tehetünk az alakítás idejére. A vas és acélanyagok egy része erőbevitel mellett hidegen is alakítható, de egyesek csak melegen alakíthatók jól vagy kiválló eredménnyel.  Az üveg melegen is alakítható vágható, míg hidegen vágható és “forgácsolható”.

Milyen szakmai képesítés kell a lemezmegmunkáló szakmunkásnak?

Tudnia kell.

1. A lemez felhasználási területeit, hol, milyen céllal használják.
2. A lemezanyagok fajtáit, szilárdságuk, megjelenési milyenségük szerint.
3. A megmunkálhatóságuk szerint, illetve anyagfajtánkénti eszközeik, szerszámaik, gépeik működését, karbantartását, használatát.
4. Tárolásuk igényeit, ideiglenes, illetve, állandó, valamint mozgatásuk, szállításuk mikéntjét.
5. Ismeretei kiterjednek a beépítés helyszínére, a műhelyi felhasználás lehetőségeire, annak minden helyzetével egyetemben.
6. A tudása hasonlóan más szakipari ágak művelőinek tudásához viszonyítva, a fehasználási területekhez való alkalmazkodással nem ér véget.
7. Tud készíteni szokatlan megoldásokhoz célszerszámokat s azokat teljesértékűen tudja használni. Felismer minden lapot, lemezt és minden olyan, ehhez hasonlatos megjelenésű anyagot, amit lemezként értelmezni lehetséges.

Lágylemezek, puhalapok

Lágylemezek egy, olyan csoportja a lemezeknek, melyeket nehezebb kezelni, hagyományos értelemben véve használni. Megmunkálásuk abban tér el a keményebb társaikétól, ugyanis, lévén, hogy sziládságuk kicsi vagy kisebb, ugyanis csak megváltozott munkafeltételekkel dolgozható meg. Itt alapvető a hordozófelület kialakítása, annak felismerése, valamint hibáinak kijavítása, mert csak ekkor érhető el a lágylemezek feltételek szerinti bedolgozása. Előnye, hogy görbe és íves felületekhez kiválló. Külső és belső térben is használható, de agyagától függően bárhol, ahol tulajdonságaik miatt megfelelnek az elvárásoknak.

Puhalapok esetén az önmegtartó képezségük igen kicsi vagy egyáltalán nincs, ezért a velük való bánásnak is ehhez kell igazodnia. Többnyire nem szempont az önhordó képesség, csak felületek borítására, díszítésre vagy kis igénybevételű helyekre használatosak. Alkalmas puhalapok, olyan helyeken is nagyszerűen teljesítenek, mint irodák, szobák, közösségi helyek. Épületszerkezeti besorolásuk elsősorban fali díszítésként tartható számon.

Kemény lemezek, félkemény lemezek

Lévén, hogy csak félkemények, elsősorban ívek fedésére, kialakítására alkalmasak. Lehetnek képlékenyen alakíthatók és akkor nyújthatóságuk, kalapálhatóságuk miatt hasznosak.

Kemény lemezek, félkemény lemezek

Lévén, hogy kemények, jól tartják magukat. Ennek hátránya, hogy j vagy egyáltalán nem hajlíthatók. Általános alkalmazásuk sík felületek kialakítása, gyors, száraz eljárással. A keménylemezek esetén kivételt adnak a képlékenyen alakítható fémlemezek. Ezek egyszerre merevek és jól alakíthatóak is.

Miket készítenek lemezből?

Alapvetően anyaguk tulajdonságai határozzák meg felhasználásuk sokféleségét. Építőipari területen a szárazépítés, vasipari területen nagy mértékben a sajtolhatóság, faipar területén az egyszerű, gyors gyártás a jellemző. Tehát olyan sík vagy görbe lapokkal határolt idomzatok, dobozok, féldobozok, edények, szerkezetek, tartók készíthetők lapokból, amelyeknél jól jön a lemez azon tulajdonsága, tudniillik méreteinek arányaiból következően egyik oldala nagy kiterjedésű. Ezen jó képessége használtatik széleskörűen. Elfedésre, burkolásra, borításra, takarásra, befedésre, tartásra, áthidalásra, anyagvezetésre, stb. alkalmas. Példák készítésre: bútorok, járművek, ablaküveg, tükör, falak, födémek, mennyezet, padlók, falburkolatok, munkalapok vagy sajtolással, kivágással, hajlítással, dobozkák, ládák, szekrények, dísztárgyak, hordók, dobok, tartályok, vödrök, csöbrök, lapátok, ásók, markolókanalak, rúgók, stb. A lemez alakja folytán alkalmas lemezcsík kiszabásra, keretek, üregek kialakítására is, szalagok,  sávok, keskeny vagy széles vonalak készíthetők lemezből. Villamos áramátalakítók vasmagját is lemez adja.

G. Egyik értékes jellemzői a lapoknak, lemezeknek, a hajlíthatóság, hajtogathatóság. Papírlapok esetén jól érzékelhető, de a képlékenyen alakítható fémeknél is látványosan megmutatkozó tulajdonság. Más esetekben, a sík felületük, hajlítás nélküli szerelésük jelent tetszetőséget.

Papírhajtogatás, vágás

Jó gyakorlási lehetőséget ad, a lapok, lemezek megmunkálásában, a papírral való gyakorlás. Lehet kicsivel kezdeni, majd egyre nagyobbal folytatni. Könnyen rajzolható, ollózható, hajlítható. Kiszabások, beszabások, kivágások, körkivágás, felületragasztás esetében is kielégítő, rávazető gyakorlati lehetőséggel bír. A papír esetén az előrajzolás jó gyakorolható és változtatás nélkül vihető át. Ollózása, késvágása, élhajlítása szintén változtatás nélkül átvihető. Ívelése, hengerítése már más kérdés. Itt a papír jellemzői miatt nehezebb a valóságot megjeleníteni, de még így is igen közel áll. Kicsiben megoldható, jó hasonuló anyag, ráadásul gyakorláshoz kellően olcsó. Mivel sokféle színben kapható, így a műveleti lépéseket, sorrendeket színekben lehet érzékeltetni. Amire nem alkalmas, az az domborítás-homorítás. Nedvesen lehetséges, de eszközei, feltételei összetettek.

Gipszkarton

Gipszlemez. Papírlapok közé zárt gipszlemez. Általában szilárd, merev anyag. Kicsit törékeny. Van rendes, tűzálló, páraálló, hajlítható, hanggátló fajtája. Vágása egyszerű. Ha egyenes vágás, akkor vonalzó mellett egy késsel (tapétavágókés) elvágjuk a felszínén levő papírréteget és eltörjük. Törés után szinte áthajlítjuk vagnem és a másik papírréteget is elvágjuk. Ekkor válik el egymástól az anyag. Körkivágás esetén koronafűrét (körkivágót) lehet használni. Szögletes kivágáskor szntén lehet kést használni, de érdemes mindkét oldalt megvágni. Ha ez nem valósítható meg, akkor a késvágott részen olyan ismételt vágásokat kell ejteni, hogy az alsó papírréteget el tudjuk vágni és a kieső darabot ki tudjuk emelni. A kés mellett még alkalmas vágásra 1mm-es vágókorong, vasfűrészlap vagy hozzá gyártott fűrész, csigafúró, gipszgyalu, reszelő, csiszoló.

Acéllemez

Vaslemez. Hidegen vagy melegen hengerek között lapított vasanyag. Szilárd merev anyag, sokféle belső anyagszerkezettel rendelkezik. Ebből következően sokféle alaptulajdonságot birtokló félgyártmány szerezhető be. Megmunkálásának mikéntje is ennek megfelelően alakul. Általános felhasználásra,

Darrhajabusa