Feszes figyelem

Már a nevében is benne van, hogy feszes. Megfeszítettséget, erőteljességet követelő, egy vagy több dolgot észlelni képes, kérdezés-felelés együttes. Sok agyi erőforrást követelő, erősen fárasztó, kiélesedett érzékekkel együttjáró, főként szellemi tevékenység. A feszítettség fenntartása érdekében, más, nem közvetlen összefüggésben levő agyi területek bekapcsolásával fokozódó éberségi állapot. Ebben az állapotban jellemző a belefolyás, befogadás, nagyon felgyorsított keresés, válaszadás. Az általánostól eltérő állapotot az agy, bizonyos észlelés-feldogozási területek kiiktatásával vagy azok működésének csökkentésével igyekszik fenntartani. Jellemzően összevonja erőforrásait, esetenként túlterheli. A túlterhelés okozta kikapcsolás veszélye miatt, testi vegyi folyamatok beindítását rendeli el, mellyel a test erőforrását használja. Minthogy, az agy a test része és a testi eszközöket, annak felhasználását átcsoportosítva hozza létre a feszült, esetenként túlfeszített állapotot, külsőleg vagy érzelmileg is kiható megnyílvánulása van. Vannak esetei a feszült figyelemnek, mikor a feszességi szint nem magas, de állandó. Ilyenkor is meg vannak az alapjellemzői, azzal a különbséggel, hogy a feszítettségi szint vagy az eviselhető érték alatt van vagy ezen szint felett van kissé. Érthető ennek eredménye is. Az elviselhető terhelést viszonylagosan sokáig lehet fenntartani, de az erőforrásokat így is jobban használja. Megfelelő gyakorlással, tornával, egyéb megoldásokkal javítható, edzhető az agy, illetve a test, mely használtatik. Az összpontosítás még mindig a feszes figyelmi mező tartozéka, hiszen ez is megterhelő. Különbséget látva abban, miszerint egyetlen kis területű vagy akár, egyetlen észlelési pont is lehet. Ilyenkor kisebb mértékű a forráshasználat. Jól megválasztott és gondosan előkészített előtérbehelyezéssel, hosszabb-rövidebb ideig fenntartható, állandósítható eszköze a járművezetőnek. Gyakorlást igénylő, megtanulható ismeret. Elmondandó a feszes figyelemről, hogy alkalmazása akkor lehet igazán nagysikerű, ha rangsorolása, időbeni kihasználása jól időzített és mértékét tekintve összehangolt a mindenkori környezeti képpel, helyzettel!

Feszes figyelmi helyzetek veszélye.

Minthogy, nagy az erőforrás igénye, mindenképen gyors forráskimerüléssel kell számolni, illetve a kiterjesztett figyelmezési tér szűkülésével! Külső megjelenése jellemzően a kihagyások, értékrendi sorrend változások, veszélyességi besorolásokban jelentős változások. Az elsőségi figyelmi előtérben (vörössel színezett mező) levő szempontok számának csökkenése, elhagyása. Alapvetően megnő a helyzet veszélyességi tényezője, valamint a kockázati eshetőség. Izgalmi állapotot előidéző feszesség esetén szűklátás, csőlátás, környezeti lassultság érzés, esetleg bénultság, rémület állhat be!! Ilyen mértékig való fajulását minden rendelkezésre álló és elérhető eszközzel, előre gondoskodva, kerülni kell!! Használata azonban elkerülhetetlen, a forgalomban résztvevők tökéletlensége, képzetlensége, hibára való hajlamossága folytán. Eszközként való alkalmazása jó és megnyugtató dolog, szerves része a napi járművezetésnek.

Gyak. Rövididejű alkalmazással kezdődő, pillanatokra be és kikapcsolva kezdjük. Kiválasztott esemény, dolog, tárgy megfigyelése s hangos szóval történő kimondása (a hangos lehet magunkban is, de ott is, olyan legyen mintha hangosan mondtuk volna), majd azonnal elfelejtve visszatérni a mozgó jármű dolgaihoz. Pl. Nézd csak egy repülő viziló! Következő század másodpercben a guruló kocsival foglalkozom és elfelejtettem a vizilovat!! Itt természetesen furcsa, figyelemelvonó, veszélyesnek ható, ijesztő eseményről van szó. Mikor egy megy, akkor jön a kettő egyidejű gyakorlása, azután a három, stb.

Kép: úgy kell elképzelni mint egy íjj idegét, amely egy villanásnyi időre megfeszül, majd vissza rúg. Használata abban rejlik, hogy az adott figyelmi feszületet felhaszálva elindítunk testi válaszokat egy helyzetre, de mivel ez az indítás, mintegy megrándul a testrész, csak egy rövidke pillanat, ellenőrizni, felügyelni, követni, kiigazítani képesek maradunk. A gyakorlás másik feladata, a beragadás elkerülése, hiszen az amúgy cselekvőképes egyén figyelme beragad, de ugyebár a kocsi megy tovább, akkor cselekvés-váltása kimarad vagy lelassúl. Ezen helyzet megintcsak balesethez vezet. Be és ki, feszül-ellazul, odafigyel-figyelmetlen társításokkal, a váltások és azok időbelisége is megvalósítható. Akkor kezd jól működni, mikor a figyelmi feszességek mértéke, ideje, száma, váltások közötti ideje folyamatosan, feltűnésmentesen, lüktetésként hatva segíti a vezetőt!

Mit láthatok

Tulajdonképen a látvány fogalmát kell tisztázni. A fénygyűjtő lencsénk (szem) képessége alapján nagyon sokmindent láthatunk, mégis a látottak értelmezése, rangsorolása, felfogása lesz a döntő. Láthatom a láthatatlant is vagy a nem láthatót is és a takarásban levőt is. A látás maga, a járművezetésben másfajta fogalommal bír, miután teljesen másra használtatik, mint gyalogosan. Egy árny vagy egy árnyék többet mond el egy vezetőnek, mint egy gyalognak. Egy megmozduló tárgy néhány tized másodpercnyi mozgása, nagyobb jelentőségű lehet vezetési szempontból, mint az ártatlan szemlélőnek. Ilyen és ehhez hasonló eszközökkel tudunk látni, olyan, apró tészleteket, amik óriási következményekkel jának. Itt tehát a látnom kell kifejezés, észlelésre, felismerésre utal. Ennek nyomán válik érthetővé és teljesíthetővé az olyan, egyébként lehetetlennek tűnő feladat, mint meglátni valamit takarásban. Pl. Egy kukáskocsi mögötti mozgás nem látható, mert eltakarja a kukáskocsi, de tudjuk, hogy mögötte is van élet! Ilyen esetben a mögöttes élet következményeinek kihatását figyeljük vagyis azt, ami kihat a kukáskocsin kívülre. Egy adott pontból, szögből figyelünk, látunk egy tárgyat (kukáskocsi) és csak a tárgy által kitakart részt nem látjuk közvetlenül. Azaz a tárgyon át nem érkezik fény a szemünkbe, de mellőle igen. Ahol nincs része a tárgynak, mondjuk a kerekek között ott közvetlen fénybeáramlást kap a szemünk és ezáltal látunk. Láthatunk olyan mozgó elemeket, mint emberlábak, kisállatok, guruló tárgyak. Miután folyamatosan figyeljük az időjárást, napállást, ezért árnyékokat vető elemeket is észlelhetünk (ezek kilóghatnak a takarótárgy mellett, mögül). Jelentősége abban van, hogy az árnyékvetéshez áthatolatatlan elemnek kell lennie s ha az árnyék mozog, akkor az a közlekedési elem is mozog. Igenám, de mi van akkor, ha nem az árnyékvető mozog, hanem a fényforrás? Ennek megállapításához és eldöntéséhez fel kell tudnunk ismerni a fény milyenségét, forrásának helyét, helyzetét. Ekkor már bizonyosságot szerzünk magunknak afelől, hogy melyik közlekedési elem mozog. Előfordulhat az is, hogy az árnyékvető is és a fényforrás is mozog. Ilyen esetben egy összetett vagy szokatlanul furcsa, gyors mozgást tapasztalunk, ami mindenképen feltűnő. A fényforrás milyenségének megítélésében segítségünkre van a napszak és annak tulajdonságai. Nappal a nap világossága állónak tekinthető, míg naplemente után ez megszűnik s helyette holdfény van. Az esti világítások tekintetében viszonylagosan állónak tekinthető a közvilágítást adó lámpa, míg a járművek fényszórói mozgóak. A megfigyelt árnyékjelenségekből, kiváló képet kapunk a környezeti helyezről.

Kormány és kormányzás

A kormányt mindig erősen fogjuk! A járművezetés része a kormányozás, irányítás. Mindig, miden esetben, szigorúan határozottan, eltökélten, de soha, soha nem erőszakosan, törtetően vezessük járművünket a cél felé! A kormánykerék fogása az egyik ehhez tartozó eszköz. A tanult alap fogás az úgynevezett tízóra és kétóra fogás. Sajnos ezt nem értem és nem tudom jól értelmezni, még úgy sem, hogy a mai járművek kormánykeréknyomatéka kicsi. A kormányrásegítőművek mindennaposak, de ez nem elegendő a rosszul betanultak orvoslására. A kormányvisszajelzések éppen annyira fontosak a rásegítéses kocsi esetén is, mint a rendesen, nem segített kocsikon. Tehát a kormányt mindig erősen fogjuk, de hogyan? Először is tudjuk meg mire való valójában ez a szerkezet. A kormány a kocsi irányítását, irányíthatóságát szolgáló, olyan összetett, beépített készülék, mely az első kerekekre gyakorol erőt s a szerekezetei által fejti ki hatását az egész kocsitestre. Célja az úton tartás, kanyarodás, befordulás, kikerülés, megfordulás, az egyenes haladás és mindezen lehetőséget személyi, emberi akarat által. A kormánykerék, kerek. Nem véletlenül! Az, hogy hol fogjuk meg, nem egy előre meghatározott kitaláció alapján kell történnie, hanem a mindenkori úti helyzetnek megfelelően, az adott körülmények által meghatározva. Vagyis a tízóra és kétóra fogás csak kettő a háromszázhatvan lehetőség közül! Mindig két kézzel fogjuk. Hát nem. Kivéve ha: váltás van, ha lehúzom az ablakot, ha kezelem a kapcsolókat, megvakarom magam, belement valami a szemembe, stb. Nem kell rosszra gondolni, nem ellenkezni akarok, csak szeretném megvilágítani azokat a pontokat, melyek értelmetlenek ebben a helyzetben. A kormány vagyis körmány, azért kör alakú vagyis kerek, mert a kerületén bárhol megfogható és annak is kell lennie. Ugyanis, mikor forgatom vagy tekerem és csűröm, akkor ezzel a mozgással teljes egész fordulatot is megteszek. A kormány a kerületének minden pontján, a kezemmel erőt, hatást tudok kifejteni az első futóműre s ezáltal a kocsim menetirányára! Mégis, ettől függetlenül van lényege annak, hogy hogyan és hol fogom a kormányt! Soha nem kényelmi szempont van jelen, hanem mindig a biztonság szemelöttartása.

Fogások, lehetőségeik.

Felső holtpont azaz a tizenkétóra egy kézzel vagy egymás melletti két kézzel fogás. Sík egyenesen, laza, könnyed, kényelmes tartás. Alapvetően bizonytalan, könnyen kibillenő. Nagy, gyors, feles vagy háromnegyedes kormánymozdulatokra képes. Hatóságilag nem támogatott. Alkalmazása javasolt tróger minőségű utakon, kis hullámú földutakon, alacsony sebességnél vagy, olyan kíméletlen helyeken, ahol sokat kell kerülgeti.

Tízóra, kétóra fogás. Kevésbé bizonytalan mint az előző, itt is megvan a feles kormánymozdulat lehetősége. Javasolt lakotterületen belüli alacsony sebességhez, ötven alatt.

Háromóra, kilencóra fogás. Biztos, erősen tartható, csak negyedes mozdulatokra alkalmas, nem túl kényelmes, de kiválóan irányítható vele a jármű. Javasolt országúton, hepe-puhás vagy az elsőrendűtől a harmadrendű főutakig, aszfaltra.

Négyóra, nyolcóra fogás. Kényelmes, biztos tartás adó, kis, apró igazításokra alkalmas fogás, hosszú utakon kiváló. Nehézkesebben, de akár háromnegyedes mozdulatokra is képes. Javasolt autópályán, hosszan elnyúló kanyarokkal rendelkező, kiváló minőségű, nagysebességű főutakon. Kéztartást könnyítő, pihentető fogás.

Ettől eltérő fogások is lehetnek, nem kötelező érvényű, de érdemes előnyeiket használni. A fogás mindig legyen erős azaz a ujjainkkal erősen, mintegy ráragasztva fogjuk és csakis az ujjainkkal fogjunk erősen. A kéz többi része, a csukló, a könyök, a váll, a lapocka ízületei lazák legyenek. Bármelyik fogást használjuk a kar lógjon, lötyögjön, mindig laza izomzattal, puha, könnyen elmozdítható legyen. Lényege a bemerevedés elkerülése, a mindig hirtelenül gyors, ugrásra kész cselekvőképesség fenntartása. Az ujjak viszont mindig szorítanak, teljesen mindegy hány ujj fog a kormányon, azok rá vannak ragadva! Lényege, a csúszásmentesség biztosítása a teljes vezetési időben. Ez a hosszútávú használat idővel beidegződik és a kezdeti fájdalmas nehézségek után, egy nagyon erőteljes kapaszkodássá alakul. A pontos, gyors visszajelzések lehetőleg nagy felületen, kellő  nyomás mellett történjenek. Amíg az ujjak szorítása megvan addig figyelünk is rá! Továbbá ujjak szorítása tartja fent a kellő mértékű keringést a karokban, az alkar izomzata által és így állandó, megfelelően biztos visszajelzést szolgáltatva az agynak. Az ujjak ragaszkodásának beidegzése nagy szerepet játszik az éberség megörzésében, lazulásuk azonnali cselekvést váltanak ki. A test, a karok látszólagos nyugalmi helyzete, azonnali cselekvőképesség lehetőségét úgy tarja fönt, hogy csak időszakosan mozog, szabályozott mozdulatokkal. Ennek beidegzése ugyanúgy fontos része a vezetésnek, mert ettől függ a veszélyhelyzeti cselekvés. A veszélyhezeti cselekményekben résztvevő testrészek közül csak az éberen tartottak válaszolnak. Lényege megintcsak az agy irányításának kikönnyítése, olyképen, hogy kizárja az olyan nagy izomtömegek megmozgatását, mint például a hasizom. A vezsélyhelyzeti izgalmi állapotban termet vegyianyagok által mozgósított rendszerek, ebben az esetben az agy, a karok, a jobb láb, kapják meg azt a többlet vérmennyiséget, ami kell a végrehajtáshoz. Magyarul nincs rángatózás, kapkodás, görcsös megfeszülés, esetlegesen izomsérülés, ami cselekvésbénulást okoz. A folyamatosan az agy által könnyen ellenőrizhető kis testrészek vérellátása, izmainak érbrentartása, vér, nyirok, erő csatornáinak nyitvatartása jelentősen megkönnyített. Emellett a nyitvatartással gyorsan, nagy mennyiségben képes vért és nedveket juttatni, ami kell az izomösszehúzódásokhoz. Az idegekben állandósult ingerület áramlás, az oda-vissza válaszok miatt nem egy alvó állapotból ébredő rendszert használ, hanem alacsony fogyasztású, éber rendszert! Kevés izomcsoporttal kell számolnia az agynak így az irányítás precizitása nagyon nagy mértékben javul! A kapkodó, túlzó vagy elnagyolt mozdulatok helyett egy kifinomultan, precícíz, szabályozott, ellenőrött, összehangolt gyors mozdulatsort kapunk!!! A másodperc töredék ideje alatt végrehajtott pontos kivitelezés életet ment, az ehhez társuló többi művelettel összhangban!

Idők

Időmérés, időzítés, számolás, számítások, mérések, irányzék.

Az eltelt időt mérjük. Miért? Hogy tudjunk számolni. Miért? Hogy tudjunk időzíteni. Hogyan? Fejszámolással! A mérések kellenek az út hosszának kiszámításakor, vezetési időtartamok beállításakor, közeledéshez, távolodáshoz vagy üzemanyag vételezéshez, stb. Időzítések kellenek a megérkezéshez, tájékozódáshoz. 

Időmérés. Az időmérést egyszerűen időmérővel,  fertájmérővel, órával tesszük. Jelentősége abban áll, hogy számokkal kifejezve követi a napszakok változását. A nappali napszakok, a reggel, délelött, dél, délután, este. Ezt osztjuk további elnevezésekkel, így több lesz belőle.  Kora reggel, reggel, kora délelött, késő délelött, dél, kora délután, késő délután, kora este, este, késő este, éjjfél, kora hajnal, hajnal. Folytatva vannak az éjjeli elnevezések. Az ennél pontosabb meghatározást, már számokkal végezzük el.

Időzítés. Van, mikor nem tudjuk az idő elteltét számokkal meghatározni, mégis igen pontosan tudunk vele számolni. Ez az időzítés. Kicsit hasonló a célzáshoz, mivel a pontosság nagy jelentőségű! “Mikor érünk már oda” kérdésre is, az időzítés pontossága adja meg a helyes választ. Egy kereszteződésbe érkezés elött meghatározott sebesség, cselekedetek vagy irányzék megválasztás is az időzítés pontosságán múlik. Oldalról érkező járművek sebességét,  a saját sebességünket vagy másokét összevetve készítjük el a pontos időzítésünket. Veszélyhelyzeti események kapcsán az időzítés a legjelentősebbek közé sorolható. A jármű belső kezelőegységeinek mikoriságát, a váltókar használatát, a kormány, fék, gáz pedálok kapcsolgatását is, mind-mind az időzítés szabályozza. A testünk mozgásának mértékét, kezünk, karunk, fejünk, szemünk mozgásainak összehangolását is szintén az időzítésben találjuk meg. Önmagában véve a közlekedési forgalomban való lendületes haladásunk kulcsa az időzítéseink pontosságán és ütemén múlik. Az időzítések gyakorisága, a használata adja az időzítés ütemét. Mint a táncban. Ebben az ütemrendszerben nagy szerepe van magának a lüktetésnek, az egyidejű és többidejű használati időközöknek! Vagyis az ütem, nem mindig ugyanazon időközönkénti ismétlődés, hanem váltásokkal teletűzdelt. Az használatiidőközök hosszának helyes megválasztása, olyan jelentőségű, mint maga az időzítés.

Kereszteződés. Az áthaladási elsőség szabályszerű, biztonságos végrehajtásához is számítások kellenek. Igen pontos és hiba nélküli számítások életbevágóak! Nem feltétlenül kell számokban kifejezni a méréseinkent, de mindenképen pontosnak kell lennie. Egy pörgőbe (körforgalom) a belépés-kilépés, a közlekedőtársak mozgása a pörgőben vagy az ahhoz közeledők mozgása, sebessége, mind, olyan tényező, ami meghatározó és ezzel egyidőben nagyjelentőségű, hiszen ezek napi események. A társak vételmének észlelése, kiigazítása, szintén, olyan jelentőségű, amihez az időzítés elengedhetetlen. Baleseti helyzetekhez közel, életet menthet. Igaz ugyan, hogy annak felismerésével kezdődik, de ha a kijavításra, elkerülésre tett szándékunk rosszul van időzítve vagyis nem megfelelően jók a tételes beidegzések, akkor mindhiába, mi is a vétkesek közé soroltatunk.

Példa: gyermek ül a kocsiban. Ebből az érzékeny szemszögből nézve, kissé másfajta meglátást kapunk. Ugyanis itt, az időzítésünket kissé eltolva használjuk. Azon beidegzések, mellyeket rendesen használunk nem jók, mert a gyermek maga is érzékeny és ugyan elkerülhetünk veszélyeket, de ráijesztünk a kis utasunkra. Vagyis összeségében a vezetésünk nem fog alkalmazkodni, az utas biztonságához, mivel a biztonsága nem csak testi, hanem lelki is egyben. Az időzítés-eltolás napi gyakorlatú alkalmazás és nem csak utas esetén kell, hogy működjön, hanem minden más esetben, ha a közlekedőtársak új helyzetet teremtenek! Tehát az időzítés folyamatosan felülvizsgálandó, de soha nem felülírható, mindig jelenlevő, állandóan számítandó háttérműködés. Minden változónál újraszámolandó, ellenőrizendő, használandó, eszközi, figyelmi elem. Az időzítéseltolást példával érzékeltetve a következőt mondom. A napi gyakorlatú lassulási út megválasztását, minden műszaki, testi tényezőn túl, az időzítés dönti el. Ennek eltolódása, azaz olyan lassulási út kiválasztása, mely az utas kényelmi érzéseit szolgálja, magával vonja az előzmények megítélésének megváltoztatását is. A figyelmi előtérbe másfajta értékrendű cselekmények keresését teszem. Tehát a beállított, megszokott időzítések rendszerét is meg kell változtatnom és így jutok el, egy eltolt időzítésű vezetéshez. Előrecselekvés. Az előrecselekvés az egyik leggyakoribb megoldása az időzítéseltolásnak. Itt ugyanis minden lépésnél jobban előregondolkodok, így nyerve időt, késleltetve az időzítést. A fékút esetén elöbb kezdem meg a fékezést, kisebb fékerővel, hosszabb úton, làgyabban.

Sávváltás. Sűrű forgalomban haladásunk azon múlik tudunk-e váltani sávot. A gyakorlott, időnként erőszakos közlekedőtársak, gyorsabbak, udvariatlanok, figyelmetlenek és emiatt nem tudjuk szándékunkat megvalósítani. Kell tehát eszköz, amivel hatékonyak lehetünk. Van is, csak gyakorolnunk kell. Látásunkkal, megfigyeléseinkkel, összességében észleléseinkkel pontos és gyors képet kapunk az adott forgalmi helyzetről. Előzetesen mindenképen szeretném kijelenteni: nem félhetünk! Ha félelmeinkkel együtt kezdtünk bele a vezetésebe, azonnal száljunk ki a kocsiból és menjünk villamossal. A félelem szó magában hordozza a fél jelentést, ami nyilvánvalóan azt mondja ki, hogy nem vagyunk egészek, nem vagyunk egészségesek! Tehát értsük meg a járművezetés egész embert kíván! Visszatérve, látásunk, végtag-mozgásunk, kocsitestünk mozgása, időzítéseink, sebességünk eszközök kezünkben vagyis az agy “kezében”, a pöpec sávváltáshoz, a jó közlekedéshez. Például: Pestről Budára nyomulnak a kocsik, az Erzsébet hídon. 80-90km/h a sebesség, szeretnék felkanyarodni a hegyalja útra (belső sáv). Ha a külsőben kezdem nincs sok esélyem, hiszen maga a híd nem túl hosszú. A bizonytalanok, akiknek nincsen bizonyuk, nincsen bizonyítékuk, nincsen bizodalmuk, nem mernek bemenni a belső sávokba, ahol gyorsan mennek. A következő hiányosságaikon változtassanak, ugyanis meglehet, hogy még nem elég fejlettek a bizonyos képességeik. Tehát a térérzék kiterjesztése tágabb térbe, sebesség felmérés, távolság felmérés, időzítés, összehangolás gyorsítása, belső szervek kezelésének beidegzés-ütemezése. Minden esetben sávváltáskor vagy gyorsítson vagy lassítson, de soha nem váltson sávot a pillanatnyi sebességével vagy a forgalmi sebességgel! Minden mozdulat, irányváltoztatás, mozgás, melyet végrehajtunk a kocsitestünkkel, határozottnak, egyértelműnek, biztosnak, jól láthatónak, kiszámíthatónak tudatosnak, eltökéltnek kell lennie. SOHA NEM LEHET erőszakos, veszélyes, vad, kiszámíthatatlan, bizonytalan, megbízhatatlan, hirtelen! Akkor is igaz ez, ha történetesen profi vagy, hiszen nem veled lesz a baj, hanem azokkal akik nem tudják mozgásod jól észlelni, értelmezni, befogadni. Ha kell elveszel a gázból és becsorogsz valaki elé, ha kell visszaváltasz egyet, ha kell gyorsítasz és úgy lépsz be valaki mögé, stb. Lényeg abban áll, hogy azok akikkel együtt utaztok, mind jól tudják, tuhassák előre mi a szándékod s hogyan fogsz cselekedni. Így lesznek képesek anyázás nélkül elfogadni szándékod, alkalmazkodni hozzád vagyis az általad létrehozott új helyzethez, ekkor tudják kijavítani hibád és elejét venni egy bal esetnek! Aki olvasta, az tudja: úgy induj neki, hogy haza is érkezz, mert mások is ezt várják el tőled! Jelezted szándékod. El is kezdenéd, de nincs aki támogasson. Kellene a hely, de nem kapsz helyet, mert másnak is kell. Sok-sok ilyen helyzet van és mindegyikre van megoldásod, mivel te vagy a járművezető. Ott kezdődik minden, ahol az első hibát vétetted. Ez lehet láthatatlan elötted és akkor hibázni fogsz. Lehet látható és akkor be kell látnod! Soha nem hazudhatsz magadnak, mert ha becsapod magad, akkor hamisan fogsz döntéseket hozni! Meg kell ismerned magad, merned kell ismérvet szerezned megadról. Alkalmazott szándék. Ez a meghatározás kimondja, teljes egészében alkalmazkodásról van a szó. Megnézed a forgalmi helyzetet, látod a lehetőségeid és ezt fogod teljesen a magad javára fordítani. Ennek vannak korlátai, ha nem egyezik szándékoddal. Ettől eltekintve elvezet téged a leggyorsabb biztonságba, magasszintű veszélyhelyzeti felismerést tesz lehetővé és haza érsz. Rejtett szándék. Ebben az esetben semmi nem teszel. Legalábbis egy utasod szemében. A szándékod nagy távolsági mélységig megtervezett, vagy tervezettlen. Lényege abban áll, hogy haladsz az árral, gurultok a kocsiddal, csak suhantok. Semleges erővel bíró, a szándékod kiterjesztése olyan nagy mezejű, hogy nincsen lehetőség benne a hirtelenkedésre. Vezsélye a lelassulás! Irányzott szándék. Itt minden időpillanatban a leghatározottabban kifejezésre juttatod szándékod és minde számodra elérhető, nem veszélyes eszközzel !egvalósítod. Gondolhatnánk, hogy ez egy erőszakos vezetés, de nem! A határozottsággal megvalósított szándékról van a szó. Megnyilvánulása többnyire helyek, szűkebb lehetőségek, gyorsabb szakaszokban is helyzetet felismerő-kiaknázó vezetés. Belül ülőknek kényelmetlen, sok fékezés, sok gyorsítás, magasabb alapsebesség, nagyobb lendületű haladás jellemzi. Erőszakos szándék. Olyan erőteljességet hordozó szándék-kivitelezés együttes, ami esetenként veszélyes megnyivanulású vagy ijesztő is. Nagy vagy feleslegesen nagy sebességű mozgása, nehezen kiszámítható, kissé kiszámíthatatlan. A hibatűrés kicsi, esetenként rendkívűl kicsi s leginkább a közlekedőtársak hozzák rá bajt, mert nem tudnak hozzá alkalmazkodni! Nem helyeselhető vezetési magatartás. Mindenképen tanulni kell, gyakorolni kell, felismerni és védekezni tudni kell ellene! Nem az a hiba mikor történik, hiszen ez is benne van az életben, hanem az, ha halvány fogalmunk sincs mit tegyünk ilyenkor, hogy jól legyen! Ha minket úgy érint, hogy mi vagyunk okozója akkor is, ha nem akkor is vezsélyes. Gyakorlással elsajátítható, tudásról van szó, ami túllép a rendes vezetés keretein. Tudásának hiánya viszont veszélyt hoz ránk és utasainkra, hiszen nem ismeretes dolog ellen kellene hatékonyan védekezni. A tudása az erőszakos szándéknak nem vonja magával használatát is!