web analytics

Minaművek munkavédelem

mebir-munkavedelmi-sisak-300x252

A munkavédelmi rendszabályok betartása kötelező!

Minden, az építőiparra vonatkozó, a magyar jogszabályban foglalt, személyi munkavédelmi felszerelés rendeltetésszerű használata kötelező!

Cégünk a munkavédelmi felszerelések használatának elmulasztását, még a kis mértékűt is, szigorúan bünteti. Nem fogadunk el olyan kifogást, érvelést, ami a védőfelszerelések hiányos használatára elfogadható lenne! A szakszerű, sikeres munkavégzés egyik alapfeltétele, hogy befejezzük a már megkezdett munkát. Hogyan lehet befejezni egy helyszíni munkát, ha valaki az orvosi-rendelőben várja a sorát?!

Nem beszélve a felelősségről, ami vállalkozásunkat terheli. A Minaműveknél értékeljük a jól elvégzett munkát. Hogyan? Tisztában vagyunk  azzal, hogy emberek, dolgozók, munkások adják azt. Célunk a hosszútávú foglalkoztatás, értékes dolgozóink kiemelése, megtartása. Ehhez nyújt kiváló lehetőséget a munkavédelem. Stressz mentesen, izgalom nélkül, biztonságban végzem el a feladatom és örömmel, egészségesen megyek haza családomhoz. Ez a mondat magáért beszél! Olyan munkahelyen, ahol nem valósul meg az előbbi gondolat, nem várható el a jó minőségű, figyelmes munkavégzés. Tudjuk milyen kellemetlen tud lenni egy-egy esetben a védőruházat, tudjuk, hogy sokszor nehéz kesztyűben, sapkában, sisakban vagy vágásbiztos nadrágban dolgozni, de felejtsük el! Sokkal rosszabb, bekötött kézzel, lábbal dolgozni vagy  lábadozni. Ráadásul kevesebbért! Hiszen a betegállomány ideje alatt a dolgozó jövedelme csökken. Nem sikeres az a munka, ahol sérülés, baleset történik! Célunk a dolgozóink védelme, nem pedig munkájuk nehezítése. Olyan jellegűek a munkavédelmi szabályaink, amik értelmes ember számára nyilvánvalóak és egyértelműek, betartásuk figyelmet, mások iránt érzett tiszteletet követel. Minden szakmának vannak sajátosságai, veszélyforrásai, valamint megoldásai, szabályai, ahogyan  kivédhetjük. Ezek ismeretét magukkal hozzák a szakmunkások, szakmájuk részét képezik. Mégis mindig kell, helyszínre igazított védelemről gondoskodni. A munkavégzési sorrend kialakításánál, -ez egy fő szempont-, szemelött kell tartani a biztonságot!

Távbeszélő kézi-készülék használata (mobil)

Mindennemű távbeszélgetés és hálózati kapcsolat használata munkaidőben tilos! Figyelemelvonást, kizökkenést és rossz hír esetén lelki zavart okoz, ami mind az egyénnek, mind a körülötte dolgozóknak hátrányt jelent. Ezenkívül kiesést jelent a fizetett munkaidőből. Vagyis amíg a dolgozó telefonál nem dolgozik, de elszámolásra kerül. Szemrebbenés nélkül felveszi a fizetését, úgy, hogy havi szinten akár 300-440 percet nem dolgozik! Órában kifejezve 5 és 7 óra közötti időszakot nem dolgozik. Forintban kifejezve 1000.-os órabérrel számolva 5000.-7000.- havi szinten. A MINAMŰVEK nem vásárol távbeszélgetési időt, munkát dolgozóitól! Hálózati kapcsolatra vagy távbeszélési lehetőségre a pihenőidő áll rendelkezésre!

Építőipari munkáknál van általános, úgynevezett örök érvényű munkavédelmi rendtartás, amit egyfelöl már az iskolában tanítanak, másfelől a munkahelyen dolgozóktól tapasztalati úton kapunk meg. A helyszínre alkalmazott óvórendszabályok értékesek, jól használva nem csak biztonságosak, hanem hatékonyabbá is teszik a munkát. A szemüveg használata, a szemünket védi, fülvédő vagy füldugó, a fülünket védi, a kesztyű, a kezünket védi, A zökkenőmentes munkavégzéshez tehát szorosan tartozik a munkavédelem. A talajon, földön levő hulladékok, különféle tárgyak, mind veszélyforrást jelentenek, ugyanúgy mint, ahogyan a magasban dolgozók munkája is veszélyes a lent dolgozók számára. Meg kell tehát értenünk, nem elég csak a lent dolgozók védelméről gondoskodnunk, meg kell tanítani a magasban dolgozókat a helyes munkavégzésre. A magasból könnyen leeső tárgyakat, felszereléseket, eszközöket úgy kell elhelyezni, használni, lerakni az állványra stb., hogy azok ne essenek le. Amennyiben a körülmények olyanok, meg kell kötni. Lerakott, egyedül vagy felügyelet nélkül hagyott szerszámok, eszközök, ne legyenek mások által használt útvonalon, ne tudjanak eldőlni, ne tudjanak beleakadni munkaruhába, cipőbe, még véletlenül sem. Éles, szúró, vágó eszközök esetén vigyázzunk élükre, vigyázzunk arra is, hogy éle, hegye ne okozzon sérülést.

Általános veszélyforrás a pallózás. Különböző akadályokat kell áthidalni, mesterséges járdát, utat kell készíteni, ilyenkor gyakorta előforduló eset a billenés, lefordulás, szétcsúszás, törés. Megfelelő anyagismerettel kiküszöbölhetőek ezek a hibák. Ezenkívül rögzíteni kell a pallókat, billenési pontjukat megfelelő helyre kell tenni, drótozni, kötözni, súlyozni stb kell. Építkezéseken mindenfele anyagok, anyaghalmazok, törmelék kupacok vannak, ezeken járni, lépdelni nemcsak kellemetlen, hanem veszélyes. Talpunk, bokánk, lábszárunk sérülhet meg, de el is eshetünk és akkor az egész testük megsérül. Tartsunk rendet, alakítsuk úgy az anyagtárolást, hogy mellettük kellően elegendően széles hely maradjon a közlekedésre. Magasra rakott, halmozott anyagok le tudnak borulni, erősebb széllökés vagy véletlen lökődésből adódóan. Gondoskodjunk arról, hogy szilárdan, borulás-mentesen halmozzunk, illetve ha lehetőség engedi szállítsuk el a helyszínről.

Állványokon alapvetően van biztonsági-korlát, de ettöl függetlenül óvatosnak kell lenni. Lehetséges veszélyforrás az elesés, könnyedén át csúszhatunk a korlát alatt. Ilyenkor nincs semmi, hogy meg védjen bennünket a zuhanástól. Nem elég a csúszás mentesített járófelület vagy a jó minőségű bakancs, tisztán kell tartani az állványt. Ügyelnünk kell továbbá a kiömlő anyagokra. Habarcsok, festékek, víz, mind csúszásveszélyt okoznak. Ha kiömlött, takarítsunk föl magunk után! Az állványzat alatt dolgozóknak mindig figyelniük kell mindenkire, aki magasban munkát végez. Továbbá tudniuk kell, hogy a baleset pillanatnyi figyelmetlenségből származik, ezért állandóan figyelmesen közlekednek vagy dolgoznak.

Hosszú anyagok szállítása, rakodása esetén főként fordulások veszélyesek, a hátunk mögött levőket megütheti, fejen találhatja. Ha több ember szállít,  rakodik állandóan figyeljék egymást, legyenek összhangban egymással. Sok baleset származik lökésből, taszigálásból, botlásból, ütközésből, ilyenkor a szállított anyag adja át a balesethez szükséges erőt, a vétlen félnek. Elesik az egyik és magával rántja a másikat. Több emberes rakodásnál láncba állva vagy egy útvonalon mozogva, mindig a terhet hordozó embernek van elsőbbsége. Ha a másik is terhet hordoz, mindig a nehezebbem mozgatható, körülményesebben szállítható árúval mozgónak van elsőbbsége. Mindig egy fő irányítson, olyan aki ért hozzá vagy jobb rálátása van a helyzetre. Vitatkozásokból is származhat baleset. Megrontja a dolgozók közötti alapvető munkaviszonyt, rosszallást, dühöt, zavart és figyelemelvonódást okoz. Ilyen esetek elkerühetők önfegyelemmel, valamint a függelmi viszonyok előzetes tisztázásával.

A munkaruha

A munkásember ruhája. Olyan általános védőfelszerelés, ami védelmezi a dolgozóember testét vagy megfelelő megjelenést ad, egy adott szakmával foglalkozó embernek, csoportnak. Munkaruha követelménye, hogy jól alkalmazkodjon viselőjéhez, tartósan védjen, valamint jó kinézetet biztosítson. Építőipari munkaruha egész-napos viseletű, zsebekkel, térdelővel, akasztó fülekkel.

A Minaművek munkaruhái

Szakmunkásoknak és segédmunkásoknak ugyanolyan ruházatuk van, eltekintve a társaságunknál megszokott jelölésektől, kivéve a favágónak.

Szakmunkás és segédmunkás ruhadarabok, amiket cégünk biztosít:

  • Munkabakancs
  • Lábtyű (zokni)
  • Nadrág
  • Póló, nyakas póló
  • Felöltő (pulóver)
  • Zubbony
  • Kabát
  • Kesztyű
  • Sapka

A favágó ruházata alapvetően ugyanilyen azzal a különbséggel, hogy bizonyos ruházati részek vágásbiztosak.

  • Vágásbiztos bakancs
  • Lábtyű
  • Vágásbiztos nadrág
  • Póló, nyakas póló
  • Felöltő
  • Zubbony
  • Kabát
  • Vágásbiztos kesztyű
  • Munkasisak (kobak)
  • Esőkabát

Egyéni vagy személyes védőfelszerelések, szakmunkásoknak, segédmunkásoknak.

  • Védőkesztyűk klf.
  • Fülvédők klf.
  • Szemvédő klf.
  • Sisak
  • Kötény
  • Lábszárvédő
  • Térdvédő

Utcai ruházat vagy utazósruha.

Cégünk kedvezményezett dolgozóinak kiérdemlés és megbeszélés alapján utcai, bejárós ruházatot biztosít. Arculatunkhoz sorosan hozzáfűződik a megjelenés. Jó kinézetű könnyű viseletű ruházatban járhatnak be dolgozni munkatársaink, annak érdekében, hogy tiszta, jó érzéssel tudják megkezdeni napjaikat. Egységes kinézetével képviselnek bennünket, öregbítik hírnevünket, mi pedig igyekszünk ezt viszonozni, kellemes viseletű bejárós ruházattal. Előnyei is vannak a dolognak, hiszen költségmegtakarítás jelent, mert nem a saját öltözéket kell elhasználni a napi munkahelyi bejáráshoz. Szeretnénk örömteli munkanapokat adni azoknak a munkatársainknak, akik örömteli és eredményes napokkal gazdagítják vállakózásunk életét.

 

Kellékek, kisegítők, személyi eszközök.

  • Szerszám illetve szögtatyó
  • Jelölők
  • Mérők
  • Ellenörzők
  • Szakmánkénti szerszámkészletek

Hogyan viselkedjem a munkahelyen?

Legyen az műhely vagy helyszíni munkavégzés, tisztában kell lenni azzal a ténnyel, hogy nem otthon vagyok! Ennek megfelelően viselkedésem úgy irányítom, hogy a lehető legkevesebb zajt, hangos szót, kellemetlenséget tanúsítsam. Csak szükséges és elkerülhetetlen mértékben zavarogjak. A munkavégzés közvetlen helyét ne hagyjam el, még rövid időre sem. Nem megengedett a mászkálás, járkálás, bámészkodás, illetlen viselkedés, fingás, böfögés, káromkodás, zavaró vagy rosszindulatú megjegyzés, mert nem odaillő és ellenérzéseket támaszthat az tulajdonosban. A Minaművek gondosan ügyel, hogy dolgozói megfelelően felkészítettek legyenek, így méltóképpen képviselhetik vállalkozásunkat. Nem utolsó sorban ügyfeleinknek kellemesebbé tehetjük az építkezést. Szorítkozzunk a legkevesebb munkatér használatára, a lehetőségekhez képest. Munkaterületünk kialakításánál, vegyük figyelembe, a biztonsági követelményeket, ésszerűen foglalva el  munkaterületet, idegen emberek otthonában. Szemetet, hulladékot, anyagokat, magunk után ne hagyjunk, a megmunkálási helyet is okosan, ötletesen válasszuk ki. Ügyeljünk arra is, hogy a sok kosszal járó megmunkálásokat, lehetőleg könnyen feltakarítható helyen vagy a szabadban végezzük. Mivel nem otthon dolgozunk, ne hangoskodjunk, kiabáljunk, ne káromkodjunk, ha mégis tegyük halkan. Anyagmozgatásnál óvintézkedéseket foganatosítsunk, nehogy sérülést, kárt okozzunk megrendelőnk, ügyfelünk tulajdonában. Ha lehetőségünk engedi a zajos, poros folyamatokat a szabadban végezzük. Hordás, rakodás alkalmával vegyük figyelembe mik a helyszín adottságai, méretek, magasság, szélesség, milyen a helyszín készültségi foka és ennek tudtában, ehhez alkalmazkodva építsük fel munkarendünket. Még nyers állapotú építkezési helyszínen, jelentős nehézséget jelent a terep, lejtők, emelkedők, gödrök, halmok, kupacok, árkok, bedolgozásra váró alapanyagok, olyan még fel nem használt termékek, amik értékesek, ügyeljük sérülésük elkerülésére. Ilyen külső, illetve belső munkaterületeken, rendszerint villamos vezetékek, kusza hálózata van a földön, levegőben. A villamos-áramütés egyenlő lehet a gyors halállal! Beakadó, leeső tárgyak, szerszámok könnyen elvághaják a hosszabbítóként használt vezetékeket, zárlatot, áramütés, tüzet okozhatnak. Ritkán, de előfordul, feledékenységből, meggondolatlanságból, szigeteletlen végű, áram alatt levő vezetékek szabadon hagyása, kézzel, lábbal való érintése veszélyes, továbbá megtörténhet, hogy fém eszközök, ládák, vízmérték, szorítók stb. lerakásakor, felvételekor áramütést szenvedünk el. Nedves beton, talaj, rongyok és általában minden vezető esetében is tartsuk elménkben, de félelem nélkül az áramütés lehetőségét!

Mégis megtörtént a baj!

Ha minden, általunk elérhető és használt védelem ellenére baj történik, akkor a káromkodáson kívűl mit tegyek.

Először is ne azzal foglalkozzak, hogy szidom az elkövetőt! Bizonyára bántja a dolog. Azonnal fel kell ismernem a sérülés jellegét, hogy ennek megfelelően tudjak cselekedni. Többé-kevésbé hasonlóak az építkezési balesetek. Figyelem csak úgy segítsek, hogy ne ártsak! Tudnom kell milyen szerveket, szervezeteket értesítsek, milyen sorrendben, mit mondjak, hogyan mondjam.

Értesítések:

Az elsősegély nyújtás minden ember és minden állampolgár kötelessége! Minden élőlénynek jár, legyen az ember vagy állat.

Mi a teendő áramütés esetén?

Áramütés esetén az elektromos égés a bőrön minimális tünetek formájában, illetve gyakorlatilag bőrtünetek nélkül is megjelenhet, de emellett mély szöveti károsodás is előfordulhat.

Ha egy erős elektromos impulzus halad keresztül a testen, olyan mély szöveti károsodások fordulhatnak elő, melyek például malignus ritmuszavarok, szívmegállás kialakulását idézhetik elő. Az áramütés okozta mechanikai ütődés, rázkódás akár olyan mértékű is lehet, hogy traumás csonttöréseket, zúzódásokat, egyéb szervi károsodásokat okozhat.

Áramütés során felléphet energiahatás, hőhatás, elektrolitikus hatás, illetve olyan specifikus bioelektromos hatások, mint például az elektromos impulzusok révén működő izom- vagy idegszövetben bekövetkezett károsodások.

Mire figyeljen oda, ha áramütést, elektromos égést szenved valaki?

1. Elsőként a szemtanú kiáltson segítségért, hívasson mentőt!

2. Ne érintse meg a sérültet! Előfordulhat, hogy az elektromos feszültségforrással még érintkezik a sérült, így az érintkezés során ön is megsérülhet.

3. Kapcsolja ki az áramforrást! Ha nem lehetséges, akkor egy száraz, nem vezető anyagú (pl.: papír, műanyag, fa) tárggyal próbálja meg az áramforrást eltávolítani a sérülttől. (Vegyük figyelembe, hogy a több kilovoltos vezetékeket még megközelíteni is veszélyes.)

4. Ellenőrizze a keringés jeleit, ha nem észlelhető, kezdje meg az újraélesztést!

5. A sérült fektetése is alapvető, a fej legyen alacsonyabban, mint a törzs, a lábak legyenek felpolcolva.

6. Az érintett területet steril kötszerrel fedje, ha nincs, akkor egy tiszta ruhával, de ne pokróccal vagy törölközővel, mivel a kilógó szálak beleragadhatnak a sebbe.

7. Amennyiben nem jelentkeznek tünetek, abban az esetben is legalább 24 órán át intenzív osztályon szükséges a sérültet megfigyelni, az esetlegesen kialakuló szívritmuszavarok azonnali ellátása céljából.

Fontos kiemelni, hogy ha a test 2 egymáshoz közeli pontján van az áram be- és kimenetei jegye, az még nem zárja ki azt, hogy az áram a test egyéb részén áthaladt és ebben az esetben is előfordulhatnak ritmuszavarok.

Az áramütéssel kapcsolatos szaktartalmakat köszönjük az alábbi személyeknek!

(WEBBeteg – Dr. Csuth Ágnes, családorvos; Lektorálta: Dr. Ács Gábor, oxyológus)

Vágások esetén, a sebet fogjuk le, szorítsuk össze, a sérültet fogjuk meg. Ha kell ültessük, fektessük le. A vágás helyétől függően, illetve mélységétől függően, változó a vérzés erőssége.

Vérzéses sérülések

1. Értípus szerint
2. Intenzitás szerint
3. A sérülés helye szerint
4. Külső vagy belső

Értípus szerint

A vérzéseket a korábban legelterjedtebb felosztás szerint három típusra osztjuk: hajszáleres, vénás és artériás.

A hajszáleres, más néven kapillárisvérzés gyenge intenzitású, nem ritkán csupán kisebb cseppekben jelentkezik a sérült bőrfelületen. Ellátásának kulcseleme a fedőkötés alkalmazása.

A vénás (visszeres, gyűjtőeres) vérzés intenzitása már lehet erősebb, a vér színe rendszerint sötétpiros. Ellátásának kulcseleme a direkt nyomás, illetve a nyomókötés alkalmazása.

Artériás (ütőeres, verőeres) vérzés tipikus jellemzője az élénkpiros, lüktető sugárban távozó vérzés. Ellátásának kulcseleme a direkt nyomás, illetve a nyomókötés alkalmazása. A korábban elterjedt artériás nyomópont elnyomása már NEM javasolt!

Intenzitás szerint

Az elsősegély-nyújtási protokollok egyszerűsítésével nyert jelentős teret az intenzitás szerinti felosztás. Ez alapján a vérzéseknek két típusát különítjük el: a gyenge és az erős vérzést. Előbbi esetben az ellátás kulcseleme a fertőtlenítés és fedőkötés, míg utóbbinál a direkt nyomás alkalmazása.

A sérülés helye szerint

A vérzések specifikusabb felosztása, mely a vérzés helyének függvényében határoz meg ellátási javaslatokat. Ezek közül kiemelendők az alábbi vérzések: orr, fül, szájüregi, hüvelyi, húgyúti, végbél.

Külső vagy belső

Külső vérzésnek tekintjük a hagyományosan ismert vérzéseket, melyek a testen kívülre ürülnek. Belső vérzések esetén a vér nem távozik a külvilágba, a testen belül marad.


 Égési sérülések

 

Az égések a leggyakoribb háztartási balesetek közé tartoznak. Hatékony ellátásuk nemcsak a sérülés súlyosságát csökkenti, hanem a gyógyulási időt is rövidíti, továbbá elősegíti az esztétikus hegesedést.

Fogalma

Osztályozás

Az égési sérülések egyik legelterjedtebb osztályozása az érintett bőrfelület mélysége alapján történik. Elsőfokú égés csak a bőr legfelső rétegét érinti, az ún. hámréteget. A bőr pirossá, feszessé válik, emellett fájdalmas. A másodfokú égésnél a kültakaró második rétege, az irha is érintett. Jellegzetes kísérő jegyei a hólyagok megjelenése. Harmadfokú égésnél bőrünk legalsó rétege, a bőralja is sérül. A sebfelület piszkos szürke, sárgás, érzéketlen, mert az idegvégződések elhalnak. A negyedfokú, legsúlyosabb égésnél a bőr szövetei és a mélyebben található képletek elszenesednek. Egyes szakirodalmakban ettől némiképp eltérő csoportosítással is találkozni.

Kiterjedés

Az égési sérülések nagyságát az ún. 9-es szabállyal (Wallace-szabály) jellemzik. Ennek értelmében a testfelületet 9%-okra osztják, így a fej 9%, egyik kar (kézfej, alkar, felkar) 9%, törzs elülső fele (mellkas és has) 2×9=18%, hát 2×9=18%, egyik comb 9%, az alsó végtag térd alatti része 9%. A nyakat és/vagy a nemi szerv környékét szokás 1%-nak tekinteni.

A kiterjedés egyszerű kiszámítására a sérült tenyerét (ujjakkal együtt) vesszük alapul, ezt 1%-nak tekintjük.

Okok

Égést okozhat közvetlenül nyílt lánggal, forró tárggyal, folyadékkal, gőzzel, gázzal történő érintkezés, de a súrlódás, illetve az UV-, és radioaktív sugárzás is.

Tünetek

- Elsőfok: bőrpír, feszes bőr, fájdalom.
– Másodfok: hólyagok, fájdalom, mélyebb rétegek érintettsége esetén nincs fájdalom.
– Harmadfok: piszkosszürke szín, olykor nincs fájdalom.
– Negyedfok: szenesedés.

Elsősegély

A bőrbe égett ruhát ne próbálja kiszedni! Ügyeljen rá, hogy csak az érintett bőrfelületet hűtse, és azt is körültekintő ideig! Távolítsa el a testékszereket (gyűrű, karkötő stb.)! Hűtés céljára legalkalmasabb a csapvíz, a természetes vizek (patak, tó stb.) növelhetik a fertőzés esélyét. A hideg vizes hűtést körültekintő ideig végezze! Sok szakirodalom 15-20 percet javasol, itt azonban felhívjuk a figyelmet, hogy a hűtés időtartamát több tényező is befolyásolja, pl. a víz hőmérséklete, érintett testfelület, illetve a sérült felület nagysága stb. A kézfejet feltehetően hosszabb ideig lehet károsodás nélkül hűteni, mint mondjuk a mellkast. A hűtés csökkenti a sérülés mélységét, csillapítja a fájdalmat, nyugtatja az érintett testfelületet.

Az égési kötszerek hőelvonó tulajdonsága lényegesen jobb, mint a vízé, így hatékonyabban segítik az ellátást, ráadásul egyben fertőtlenítenek is.

Amit NE tegyen

- NE tegyen a sebre tejfölt, margarint, étolajat, sebhintőport, kenőcsöt, zsiradékot!
– A különböző égési sprayk hatékonyságáról jelentősen megoszlanak a vélemények, így ezek mellőzését javasoljuk.

További teendők

- pótolja a folyadékvesztést, itassa a sérültet,
– szükség esetén adhat neki recept nélkül kapható fájdalomcsillapítót,
– a kialakuló hólyagokat NE szúrja ki!

Hívjon mentőt (104 / 112) vagy forduljon orvoshoz ha:

- az égés mélyebb rétegeket is érintett,
– az égett rész szenesedett,
– több mint háromtenyérnyi felületen hólyagok jelentek meg,
– arcot, ízületet, nemi szervet ért az égés,
– gyermek égett meg.

Az elsősegélynyújtással kapcsolatos szaktartalmakat az alábbi oldaltól kölcsönöztük. Köszönjük a hasznos tartalmakat!

http://elsosegely.hu/fooldal              

         

Tűz esetén mit tegyek

Tennivalók tûz esetén:
1. Tûzriadó, tüzilárma, hívjunk segítséget, értesítsük a tûzoltóságot.
2. Menekülés, mentés.
3. Tûzoltás, lehetõségekhez mérten.Részletesen
1. Tûzriadó.
Tûz esetén hívjunk segítséget, mások segítsége hasznos lehet a feladatok megosztásában.
Értesítsük a tûzoltóságot telefonon.
A tûzjelzésnek, kárjelzésnek tartalmaznia kell:
– a tûzeset, káreset pontos helyét (cím, épület)
– mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyeztetve, emberélet van-e veszélyben
– a jelzõ nevét a jelzésre használt készülék számát (távbeszélõ)
– a vállalatok, társadalmi szervezetek, valamint az állampolgárok a tûzoltóság közremûködése nélkül eltõltõtt, illetoleg az emberi beavatkozás nélkül megszûnt tüzet is köteles bejelenteni és a kár színhelyét a tûzvizsgálat vezetõjének intézkedéséig változatlanul hagyni.
– a tûzesetet a tûzoltóság felé a 105, 112 számon lehet jelezni.
Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, ill. arról tudomást szerez, köteles azt elsõsorban a tûzoltóságnak, ha erre nincs lehetõsége, a rendõrségnek, a mentõszolgálatnak vagy pedig a Polgármesteri Hivatalnak késedelem nélkül jelezni.
A lakóházban, vagy lakásban keletkezett tûz (ha az olyan kiterjedésû, hogy egyénileg nem oltható) esetén végre kell hajtani a tûz jelzését, meg kell szervezni a lakók riasztását, menekülését, mentését. Riadalom, pánik elkerülése érdekében higgadtságra, nyugalomra és határozottságra kell törekedni.
A tûzjelzéshez, segítségkéréshez, visszajelzéshez a vállalatok, a társadalmi szervezetek, valamint az állampolgárok kötelesek a használatukban álló híradási vagy közlekedési eszközzel ellenszolgáltatás nélkül segítséget adni.
A tûz jelzésére rendszeresített berendezést, készüléket állandóan üzemképes állapotban kell tartani. A tûz jelzését nyugodt hangon kell megtenni. A hallgatót csak azután szabad letenni, ha a tûzoltóság illetékese nyugtázta a tûzjelzés vételét.
A tûzjelzésnél megadott információk nagyon fontosak, mivel a jelzést fogadó tûzoltó ezek ismeretében határozza meg a helyszínre vonuló tûzoltó gépjármûvek darabszámát, a speciális mentõszereket (pl.: létrás, emelõkosaras gépjármû, generátor, ugrópárna, mûszaki mentõszer, stb.),
a jelzés alapján intézkedhet a mentõk, rendõrség kirendelésérol, és visszahívhatja a jelzõt további információk szerzése céljából (pontos cím, megközelíthetõség, stb.).
A tûzjelzés díjtalan és más hívásokkal szemben elsõbbséget élvez.
A nyilvános távbeszélõ készülék mellett, továbbá a fõvonalú távbeszélõ készülékei mellett a tûzoltóság hívószámait jól láthatóan fel kell tüntetni.2. Menekülés főbb szempontjai:
- Az emeleti szintekrõl minden esetben a lépcsõházon keresztül hagyjuk el az épületet, a liftet igénybe venni tilos és életveszélyes. A panelos épületek zömében – ha a lépcsõn a lejutás akadályozott – felfelé is lehet menekülni, egyrészt a tetõre, másrészt a szomszédos lépcsõházon keresztül a szabadba.
– A lépcsõházba beszûrõdõ füstöt, a hõt a lépcsõházi ablakok, zárt lépcsõházak esetében a hõés füstelvezetõ megnyitásával, üzembe helyezésével lehet elvezetni.
– Biztosítsunk elsõbbséget, segítsünk a gyermekek, gyermekes és terhes anyák, az idõsek, rokkantak és a mozgássérültek, mozgáskorlátozottak menekülésében.
– Füst ellen az orr illetve a száj elé szorított átnedvesített textillel (kendõ, törölközõ) a kimenekülés idõtartamára hatásosan lehet védekezni. A forró füstgázok a levegõnél könnyebbek, így felülrol rétegezõdve telítik a helyiséget, így lehajolva, kúszva biztonságosabban elhagyhatjuk a füsttel telített helyiséget.
– A lakás elhagyása esetén lehetõleg gondoskodni kell a gáz és az elektromos áram fõkapcsolójának elzárásáról.
– Legyen menekülési terve a családnak, melyet minden családtag ismer. (folyosó, lépcsõház, tetõátjáró)
– A lakók informálják a kiérkezõ tûzoltókat a veszélyhelyzet körülményeirõl, az esetleges bent tartózkodók hollétérol, koráról (gyerek, beteg, idõs, mozgássérült) vízszerzési helyekrol, közmû elzáró berendezések helyeirõl.3. TÛZOLTÁS
- A tûz oltásában, az emberi élet és az anyagi javak mentésében mindenki köteles lehetõségeihez képest – külön felhívás nélkül – részt venni.
– A tûzoltás vezetõ (kiérkezõ tuzoltóság parancsnoka) utasításait mindenki köteles végrehajtani.
– A tûz oltását a rendelkezésre álló felszereléssel, eszközzel meg kell kísérelni.
– Villamos berendezésekben, azok közelében keletkezett tûz esetén az oltás megkezdése elõtt áramtalanítani kell.Tûz esetén követendõ magatartás:
– Tûz észlelése esetén – a testi épség veszélyeztetése nélkül- kezdjék meg a tûz oltását.
– A hivatásos tûzoltóság helyszínre érkezése után a tûzoltást az egység parancsnoka irányítja.
– Az oltás megkezdésével egyidejûleg az áramtalanítást és a közmû fõcsap elzárását végre kell hajtani. (kivéve a víz)
– Biztosítani kell, hogy a kivonuló tûzoltó egység a tûzeset helyszínéhez jusson, ennek érdekében lehetõség szerint 1 fõ a kiérkezo egységeket az épület elõtt fogadja.A tûz oltását mindig az égõ anyag tulajdonságainak és a tûz méretének figyelembevételével, a rendelkezésre álló, erre alkalmas eszközök, anyagok gyors számbavételével célszerû elkezdeni.
Ennek szempontjai:
– Éghetõ folyadékok tüze (pl. serpenyõben lévõ étolaj) vízzel általában nem (a vízgõz az olaj kivetõdését okozza), de letakarással, elfojtással (pl. vizes konyharuha, fedõ) jól oltható.
– Kisebb méretû szilárd éghetõ anyagok égésénél a rendelkezésre álló vízforrásból (vízcsap, szódásüveg) elkezdhetjük az oltást.
– Alkalmazható továbbá a letakarás is. Letakarásra, elfojtásra minél vastagabb, alacsony mûszáltartalmú anyagokat célszerû használni. (pokróc, pléd)
– Elektromos berendezések tüzének oltását csak áramtalanítás után – hálózati csatlakozás megszüntetése – után szabad megkezdeni. A készenlétben tartott tûzoltó készüléket ismerjük meg, hogy milyen feltételekkel miknek az oltására alkalmas. (feszültség alatti berendezések oltására milyen távolságból)
– Sikertelen oltás esetén a tûz által érintett helyiséget, lakást elhagyva gondoskodni kell az ajtók (bejárat) lehetõség szerinti becsukásáról.

Tennivalók tűz esetén

A tűzoltással kapcsolatos szaktartalmakat, az alábbi oldaltól kölcsönöztük. Köszönjük a hasznos tartalmakat!

http://www.sk0rpi0.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=57&Itemid=50

Kapcsolat

WP-Backgrounds Lite by InoPlugs Web Design and Juwelier Schönmann 1010 Wien