Hogyan húzzuk ki magunkat a munka alól, úgy, hogy ne keljen felelnünk tetteinkért?

Természetesen a mentségekkel és kifogásokkal!

Mentségek olyan, a dolgozótól független események, események következményei, amiket sajnálatosan nem tud befolyásolni, de hatással vannak munkájára. Ez azért előnyös, mert így nem lehet számonkérni, hiszen olyan általa nem befolyásolható történésekről van szó, amik csak érintik, behatással vannak életükre. Vagyis ezek lesznek azok a tényezők, amik kimentik a dolgozót! A sajnos nem tehetek róla mondattal fokozza sajnákozását, azért a kárért, amit “nem ő okozott és nem is tehet róla”.

Kifogások. Feltételek, amelyekkel megszab a dolgozó bizonyos eseményeket, eseménysorozatokat, ezzel irányítva a munkahelyi életét. Vagyis kijelenti, mik azok a dolgok, feladatok, amiket nem vagy csak feltételessen hajlandó elvégezi. Továbbá, a kifogások még azok a kimondott tényezők is, amiket a dolgozó a munkahelyén tapasztalható úgynevezett hiányosságok miatt nem vállahatja, azokat a bizonyos nehéz feladatokat. Összeségében a kifogásokkal kerüli ki az olyan, munkaműveleteket, amikhez nincs tudása vagy nincs kedve elvégezni.

Ha a felelőség a dolgozót nem terheli, nem terhelheti, akkor elvárja, hogy ezeket a nehézségeket más oldja meg. Természetes, hogy ha nem ő a feleős és nem is tudja, tudhatja megoldani akkor ettől függetlenül pénz jár neki.

A kifogások

1. Nem emelhetek nehezet. Az orvos is megmondta. (Javaslom az irodai munkát.)
2. Allaergiás vagyok a porra, virágporra, vegyszerekre. 
3. Beteg a fülem, nem bírom a zajvédőt hordani. (A zajt bírod?)
4. Kesztyűben nem lehet dolgozni. (Ha meg sérülsz, ki lesz majd a hibás?)
5. Az nem tartozik a szakmámhoz. (Akkor sem ha fizetnek érte?)
6. Az segédmunka! (Vagyis nem vagy hajlandó leereszkedni, de nélküle nem érsz semmit!)
7. Nincs hozzá gép! Kézzel túl sokáig tartana. (Igen, de ezt is fizeti a vállakozás.)
8. Én hozzá nem nyúlok! Fúj én azt meg nem fogom! (Keztyű?! Gondolj arra, milyen  ha az mentőorvos is ezt mondaná.)
9. A takarítás a segéd dolga. (A takarítás egy szakma! Mond inkább azt, hogy nem értesz hozzá.)
10. Szóltam a segédnek, hogy csinálja meg, de nem tette! (Naná hiszen nem te fizeted!)
11. Nem megyek fel létrára, nem dolgozom állványon! Tériszonyom van! (A tériszony leküzdhető gyakorlással, tanulással! Nem alkalmasság kérdése!)
12. Nem iszom szeszt. Minden este két-három sör. (Eredmény néhány év alatt három mondatnál többet nem tudsz megjegyezni.)
13. Sokkal ésszerübb lenne ha úgy csinálnánk ahogyan én mondtam. (Könnyebb és tovább tart általában)
14. Ez így könnyebb lenne. (A könnyebb munka kevesebbet ér!)
15. Egyszerűen nem csinálja meg a feladatát. (Ha számonkérik tőle lefelé néz, mint a kisgyerek. De ő értékes és kell neki a sok pénz!)
16. Nehogy má ne szívhassak el egy cigit?! (Óránként 3-4 szál nem sok, állva-ülve!)
17. Csak gyorsan elküldök egy üzit jó?! (Nem, nem jó!)
18. Ennem kell egy pár falatot. (Tízórai-ebéd-uzsonna idők állnak a rendelkezésedre.)
19. Meghúztam a vállam. (Tornával, gyakorlással javítható.)
20. Meghúztam a derekam. (Kevés vizet iszol, sok kávét!)
21. Meghúztam a faszom. (Mindegy csak csinálni ne kelljen már!)
22. Éjjel rosszúl voltam, fáradt vagyok kicsit. (Alig tud mozogni, déltől mindehová leül, ahova csak lehet.)
23. Kimaradt egy járat azért késtem, elöbbivel meg túl korán éreznék! (Vagyis nem késnél.)
24. Nem aludtam jól az éjjel, ezért lekéstem a vonatot. Bocsi. (Semmi baj én nem haragszom! Te nem keresel pénzt!)
25. Gyalog kellett jönnöm egy darabon, mert nincs jegyem. (Oszt?? Ha nincs pénzem nem kell kifizetnem téged??)
26. Elfelejti a beosztását, feladatát. Jóvan má, én is ember vagyok! (Ja, de kárt csinálsz! Nembaj, majd levonom, mert én is ember vagyok!)
27. Fárasztó ez a talicskázás! Leülök egy kicsit. (Mobil elő, üzi, cigi)
28. El kell mennem az orvoshoz mert, mondatok: kivizsgának egy csomót. Hol? Nem tom nem mondták meg. Van igazolásod? Húú azt nem kértem. Basszus. (Ja). Kiírtak betegállományba. Aha, mi a bajod? Találtak valamit. Tegnap még nem volt bajod. Hát nem tom énsem mi lehet, de ami biztos, az a biztos! Nem? (Ja. Mész fusizni?)
29. Nem eszik, nem iszik, hogy ne menjen az idő. (Csak leesik a vércukra, bamba, lassú lesz a folyadékhiánytól! Még jó, hogy kárt nem csinál ezzel!?)
30. Kiment a bokám. (Miért?)
31. Nem tudtam kaját csomagolni, mert siettem, kiugrok a boltba jó? (Ha kifizeted a hiányt? Menny csak hogyne.)
32. Megkínál valakit cigivel. (Ha együtt csinálják akkor jogosnak érzi)
33. Van kávém iszunk? (A pihenésirend alatt lehet. Kedves egészségedre!)
34. Kevés anyagot kever. Azt hittem elég lesz. (Három hete csinálja ugyanazt. Nem furcsa?)
35. Keveset tesz a talicskába, vödörbe, keveset fog meg a kezével, hogy könnyebb legyen. (A mászkálásban annyira elfárad, hogy le kell ülnie, de még így sem haladt)
36. Kicsit elméláztam bocsi. Mindjárt hozom az anyagot. (és csak vársz, csak vársz…)
37. Nem megy gyorsabban! Ha azt szeretnéd jó legyen, több idő kell. (A jó munkához idő kell, a profi meg tudja hogyan haladjon!)
38. Mégis elrontja. Na, egy rossz lett. Jóvan a! Nem feltűnő! (De az! A kérdés miért fizetnek, az elrontott munkáért vagy a javításért?)
39. Otthon felejtettem a melósruhámat, most inkább nem végeznék koszosat. (Nem hoztam magammal pénzt ma nem fizetnék.)
40. A csákanynyél ilyen, eltörik! Kéne másik! (Természetesen van, csak a boltban hagytam! Bocsi.)
41. Az ásó nyél is ilyen szar!
42. Kiment az éle! Így nem lehet haladni. (A fejsze nem kőhöz van! Barom!)
43. Szarok a cuccok bakker! Nincs elég szerszám így nem megy! (Vagy hülye vagy, lusta és beleszarós. Nem számít mi lesz emberke.)
44. Túl nehéz el kéne vágni ezeket. (Pont mikor nincs a helyszínen eszköz hozzá! Milyen meglepő!)
45. Csak lassan tudunk haladni főnök, szar a terep! (Mégis mit vártál, építkezésen vagy!)
46. Utat kéne csinálni, kéne egy kicsit takarítani!
47. Készül az út de lassan. Basszus másképp nem megy! Kell a hely! (Ha nem az útba raknád, nem lenne gond.)
48. Először az alsóval kezdi a rakodást és cibálja káromkodik és cibálja anyázik. (És csak megy az idő…)
49. Sietni akar és rossz helyre teszi az anyagot. (Kapkod mint bernát a fing után!)
50. Majd később elrakjuk az útból most inkább nyomjuk! (Másfél óra múlva már nem nyomja, pakol az útból, mert nem fér tőle! Marha!)
51. Majd hónap lerúgjuk a zsalut, most nem nyúlnék hozzá. (Mindez 16.20-kor. Másnap lerúgja a betont is. Majd lejavíjjuk vagy áá az nem feltűnő.)
52. Belevág a földbe, betonba, kőbe. Szar ez a gép! Nem vág semmit! (láncfűrész)
53. Nyomja a miliméteres korongot had égjen, a rezgéstől had fogyjon. (Nem tehetek róla szar az anyag! Ja és látja, tudja, mert megnézte előre nincs több.)  (Miért nem szóltatok?)
54. Nincs egység a telefonomon. (facebook? e-mail? Neted biztosan van mert álladóan nyomkodod!!)
55. Vékony fúrókat nyomni kell gyosabban törik. (Ha vastag akkor a beton fölött kell fúrni, így hamarabb kimegy az éle. Nem tudtunk haladni. Kéne egy másik fúró! (Pl: fúró 450.-, de látom, hogy három kell, mert hamar fogy+időkiesés+elmegy érte a főnők, de sajna az is pénz, mivel nem huggyal megy a kocsija és az ideje is drágább. (Ha fizeted miért ne!)
56. Gyémánt korong jobban fogy ha nyomod neki és a vágás is szar tud lenni. (Mindegy, csak valahogy ki tudd fejezni a dühöd az irigységed, a szar életed miatt!)
57. Főnök gyere má! Most ez itt hogyan legyen? (A megbeszélésen aludtál ember??!)
58. Kis pénz, kis teljesítmény, (Meg szar munka. Nem ért a szakmájához és így takargatja.)
59. Ezért a pénzért nehogy má megcsináljam! (Ha többet kapnál akkor, menne? Akkor már értenél is hozzá? Ha igen, mennyire?)
60. Időhúzás. (Holnap is van nap, az újabb napi pénz. A bizonytalan ember sosem megbízható!)
61. Megcsinálja a szar munkát. Nem baj majd kijavítom! (Kérdés, miért fizet a cég, a szar munkáért vagy a javításért?!)
62. Azt hittem, erre gondoltál főnök. (Értelemszerű a munkavégzés! Ez egy ellenállási formula. Nehogymá becsicskuljak hozzáállás! A taxis csicska vagy fordrász csicska?? Hülye ezért kapod a zsetonod!!)
63. Nem mertem használni [a gépet] nehogy tönkremenjen. (Hát mégsem szakember!)
64. Nem gondoltam, hogy azt is meg kell csinálni. (Pedig el lett mondva, ha nem akkor értelemszerű.)
65. Ja, hogy ezt így kell csinálni?. (Igen! Miért is érsz olyan sokat?)
66. Kicsit túl hígítottam. Bocsi. (Amíg újracsinálod, meg az újabb anyag… Nem hiszed, de ezezket is pénzért adják.)
67. Én nem vagyok festő. (Csak kerítésoszlopot kell lefesteni. Nehéz ugye?)
68. Nem vagyok kőműves. (Három lapát sóder, egy lapát cement, egy kis víz a keverőbe, a kapcsoló az oldalán van, olyan, mint a porszívóé. Ha ezt megcsinálod kőműves nem leszel, viszont többet keresel. Nehéz??)
69. Ha nem kapok előleget nem tudok jönni dolgozni. (Ha vacsorára, esküvőre mész, akkor is kérsz előleget?)
70. Rendszeresen késik. Nem tehetek róla, én időben elindultam, de sajna dugó van. (Reggel 5.06-kor indul az első busz és 10.00-re ér be. Honnan jössz pécsről?!)
71. Sokat fáj a feje nehezen tud figyelni, hajolni. (Megértem és tudom milyen rossz én is utálom! Csak nem strókod van?!)
72. Bocsi, hogy késtem! Rosszul volt az egyik családtagom.
73. (Köszi! Rendi vagy!)

Kifogások még

1. Nem fejezi be a napi kiadott munkát, elmarad egy órányi rész. Nem olyan sok az! (12000.- helyett csak 10000.- et kap. (elég az!)
2. Inkább kidobja a maradék anyagot, hogy ne kelljen befejeznie munkáját. Majd azt mondja. Elfogyott. (de ha ki kellene fizetnie, az fájna!)
3. Elrejti a hulladékokat. Lusta kidobni. (otthon is így takarítasz, besöpröd a szőnyeg alá?)
4. Nem szedi össze a szemetet. (aki legyártotta az szedi össze, aki elrontotta, az javítja meg!)
5. Nem takarítja el a szerszámokat vagy nem rendesen. (ha nem tudod értékelni a másét, minek nyúlsz hozzá?)
6. Nem kapta meg délután kettőkor a pénzét, emiatt ötig ül. (ha emiatt kevesebbet kap, akkor meg lázad sorsa ellen.)
7. Mindig kevés a pénze és ezért a munkahelyét okolja.  (ha meg kevest kap, hogy ne költse el, akkor meg az nem jó!)
8. Lassan dolgozik, csetlik-botlik. (de azért ő értékes. Nem?!)
9. Állandóan fáradt. Öt után olyan, mint a táltos ló. (maga a csoda!!)
10. Nem érdekli, utálja, unja a tevékenységet, amit rábíztak. (akkor miért ilyenekkel foglalkozik?)
11. “Bárhova, bármikor elmehet máshova dolgozni”,  jelmondattal élve, azért még oda is szarik egyet, ahol éppen dolgozik. (ettől nem leszel értékesebb, de szarabb ember igen!)
12. Kis adagokban kéri, rendelteti meg az anyagokat, amíg megjön addig is ülhet. (felettébb okos! Ám látszik!)
13. Ez egyedül nem megy, kellene segéd. Ha megvan, akkor a segéd a béna mondattal intézi el. (segéddel is hülye vagy meg anélkül is!)
14. Nem érti teljesen a feladatát, de nem jelzi a főnökének. (Fél, hogy beég vagy csak beleszarik?)
15. Szándékosan bénán dolgozik, hogy ne kapjon összetett feladatot. (az összetett feladat viszont több pénzt jelentene neki. Tehát nem a pénz kevés, hanem az esze!)
16. Elvégzi a dolgát, de nem szól, hogy készen van, ne kapjon újabbat. Addig is pihen. (erre az időre viszont nem jár fizetés!)
17. Zsarolja a vállalkozót, főnökét, mondván emberhiány van. (de a pénze az kéne.)
18. Ért valamihez, de ha kérdezik letagadja. (tehát vagy nem is ért hozzá vagy nem kell a több pénz.)
19. Ha tudják róla, mihez ért inkább elrontja, hogy lehetőleg ne bízzanak rá olyan feladatot. (az üres embernek nincs mit adnia!)
20. Egésznap folyamatosan dolgozik, de mégsem halad a munkájában. (ismerős? Olyan, mint a fogysztói társadalom, folyamatosan vásárolsz, de még sincs semmid.)
21. Jobb szerszámokat, eszközöket kér, mert az előző szerszámmal nehéz, fárasztó, munkásabb. (ha megkapja vagy eltűnik vagy elrontja. Akkor meg nem mindegy?)
22. A betonkeverőbe szándékosan kevesebb anyagot rak. (Hátráltatja a munkát.)
23. Szándékosan többet rak a betonkeverőbe, kifolyik, elszarja az időt, csak hulladékot gyárt. (belegondolni is sok, milyen megeröltető megjegyezni vagy felírni a keverési arányokat!)
24. Sosem jegyzi meg az arányokat és mindig ellenőrzésre készteti a főnökét. (Időt húz a kijavítással. De a napi pénze sosem változik. Érdekes! Vajon miért?)
25. Kicsivel mindig kevesebb anyagot visz, ezzel is megy az idő, de nem halad a munka. (vajon így estére nem fárad el annyira vagy este nem alszik el?)
26. A kérésnek szándékosan hibával tesz eleget. (tisztán látszik mennyire nem vagy csicska, de egyedül meg kevés vagy.)
27. Jól akarja elkészíteni, hosszú időn át matat. (Valójában barkácsol, bütyköl, nem profi.)
28. Ért hozzá, megtanulta, csak használni nem tudja. Nem érti mi a munkavégzés lényege. (nem érti miért nem magas a fizuja.)
29. Nem kérdez, halgat, neki ne mondják már meg, mit és hogyan csináljon. (Így a feladatot sem ismeri meg, elvégezni sem tudja.)
30. Sosem teljes a munkavégzése, mindig kihagy egy kicsit, szarul dolgozik. (egyszerüen csak egy igénytelen tróger!)
31. Pontatlanul végzi munkáját, “jóvan a” mondattal válaszol. (Húsz százalékkal kevesebbet kap “jóvan, elég az” neked.)
32. Késve kezd el dolgozni reggel. (előfordul! Na, de mindig? Ha meg kevesebbet kap, akkor meg pofázik!)
33. Szándékosan nem vesz észre részleteket, nem szól róla. Tudja, hogy később úgyis baj lesz belőle, “majd akkor kijavíjjuk” mondattal válaszol. (szándékosan hiányos pézt kap. Ó bocsi nem vettem észre. Majd a jövő hónapban kijavítom!)
34. Olyan hibákat vét, amire rá lehet fogni, hogy nem tudja, nem vette észre, nem szóltak, nem kell tudnia, nem az ő dolga. Ezek csak nehezen javíthatók vagy egyáltalán nem. (köszönöm a teljesértékű munkavégzést, majd én is így fizetek. Nem gondoltam, hogy hétvégére kell neked a pénz!)
35. Nehéz, nagyon nehéz vagy erőlködős munkarésznél, igen lassan dolgozik, takarékoskodik az erejével. (inkább visszatartok egy kis pénz, takarékoskodnék vele.)
36. Nehéz munka után beáll a keze, a lába, a dereka, fáj a feje, lehervad a fasza. (az ember nem ott kezdődik, hogy emberalakú!)
37. Felesleges mérni jóvan az szemre is. a mérőszalagot nem szemmel olvasod le? A mérésiidőd is fizetve van!)
38. Felülbírálja a főnöke kérését, döntését, megítéli a megrendelő kérését, mondván minek az neki? (azért, mert ha megteszed, te kis okos, akkor kapol érte pézet! Amiért jöttél!)
39. Minek az neki? (ki tudja? Számít?)
40. Egyenes kell, sík kell, válaszul “csak egy kicsi van benne”. (főnök! Kéne egy pár nap rendkívüli szabi! Kicsit várnod kell, annyit kibírsz! Amilyen az addjisten, olyan a fogadjisten!)
41. Megakad a legkisebb nehézségnél, problémánál, felhívja a főnökét mi legyen. Addig is állhat, megy az idő. (milyen jó, hogy önnálló vagy! Ha a csajoddal nem jön össze, kit hívsz fel?)
42. Nem tudja, nem akarja felmérni, megmondani mennyi ideig tart a rá bízott munkarész elvégzése. (mikor lesz pénz? Majd szólok!)
43. Szakember! Csinált már olyat, de nem tud kétszer ugyanolyat készíteni, nem tudja magát másolni. (pedig, másolni a majom is képes! Akkor most a majom szintje alatt van?)
44. Sarkított gödröt, árkot kérnek tőle, répa alakút kapnak. Ha egyenest, akkor görbét kapnak. (ha szabit kér, nem kap, ha fizetésemelést, akkor kiröhögik és nem érti miért.)
45. Fél az állványon, a létrán, de csak a munkahelyén. Otthon, szomszédban, maszekban nem. (furcsa!)
46. Ha vigyázni kell valamire, azzal durván bánik, mert ő így vigyáz rá. (vajon vendégségben is ilyen?)
47. Reggel pontosan érkezik 7.00-ra, 7.20-ig átöltözik. (minek jön pontosan?)
48. A kis súlyú magy terjedelmű tárgyak nehezek, a hosszúakhoz meg két ember kell! (hiányzott fizikaóráról?)
49. Szól, hogy nyikorog a talicska. Milyen rendes ember, gondolhatnánk. Olajozzam meg? Kérdezi. (de jó hiszen ezzel is megy az idő és addig sem kell dolgozni.)
50. Amiből embírna tizet, abból hármat visz, amivel csak egyet kéne fordulni, azzal többet fordul. Holnap is kell dolgozni, holnap is kell az erő! (ember! A csajod sem dugod meg, mert kell erő?)
51. Nem kell kapkodni, megyen az magától. (ha így lenne, a villamos is magától menne.)
52. Hajtja a segédet, hogy haladjon a munka, de maga nem hajt. (noszogasd a talicskát, hátha elvégzi munkád!)
53. Ha elfogyott a feladat ülve vár, nem keres másikat. (mint a jó kutya!)
54. Hízeleg, hátha könnyebb feladatot kap. (nem kap)
55. Elrontja a munkát, a jogos felháborodást a főnök részéről saját büszkeségével pótolja. (még neki áll feljebb!)
56. Egésznap “moly” van a fülében. (telefonál.)
57. Nem ismerem ezt a szerszámot. (kár, pedig fizetek a használatáért.)
58. Rossz a vízmérték, nem tehetek róla. (állítsd be!)
59. Több munkahelyen dolgozik. Olyan fáradt, hogy alig mozog már, de a napi pénzéért tartja a markát. (természetesen nem tud jól teljesíteni, hiszen fáradt, figyelmetlen, téveszt, hibázik, lassú. Ezekért fizessek?)

Kinek a hiányossága?

• Én nem tehetek róla. Elhiszem, de én sem tehetek róla! A valós helyzet az, hogy nem számit ki tehet róla. Ez a te hiányosságod és ebből adódóan, te vagy az, aki nem tudja eladni a vállalkozásnak azt a teljesértékű munkát, amiért pénz vársz.
• Mit tegyek? Ez van. Mivel nem a te hibád, ezért nem vagy okolható. A lényeg az, hogy te, azért vagy hibás, mert nem teszel ellene. Ugyanis a te érdeked, hogy rendes munkát adj, téged minősít.
• Szóltam előre tudtál róla. Igen köszönöm. Szerinted azzal, hogy áttestáltad rám a felelőséget, akkor már nem a te hiányosságod marad? Minden, amit nem tudsz felmutatni a melóhelyeden, az lesz a letagadott, eltitkolt, elcsalt, összeségében a teljestől elmaradó része lényednek. Ez lesz az a rész, amiért nem kaphatsz pénzt, még akkor sem ha úgy véled elfogadható mentséged van. Mindegy milyen jó egy mentség, sokáig nem takaródzhatsz vele!

Depressziós, elkeseredett, unott, életunt, céltalan, csak kényszerből és muszályból jár dolgozni emberek munkateljesítménye kicsi. A főnök megérti, belátja, tudja, ismeri ezeket a nehézségeket! Ő is ember! Azonban ettől még vagy attól, hogy elfogadja tényként, nem lesz jobb, több sikeresebb a munkád. Nem látnak kiutat emberek éltük nehézségeiből a munkájuk által. Igazuk van! Lehet, hogy tényleg nincs, de azzal csak neked lesz rosszabb az életed ha beleszarsz. A te egészséged megy tönkre, a te lelked nyomorodik meg, veled kiabálnak a rossz munkád miatt, ettől még rosszab lesz a kedved. Te fogod értéktelenebbnek érezni magad, stb. Olyan munkahelyen, ahol anyagilag is értékelnék a belőled áradó jót, ott sem tudsz helytállni, megfelelni. Meg lehet és meg is kell tanulni azokat a munkaelemeket, amikkel könnyebben, gyorsabban tudsz teljesíteni. Nyílván szeretne a munkásember több pénzt és természetesen szeretne jobb körülmények között élni. Sok dolgozó embernek kimarad az a körülmény, miszerint az életének egy jelentős része a munkahelyen zajlik. Várják, sőt követelik a munkahelytől a jobb körülményeket, hogy jobban érezzék magukat, könnyebb legyen a munkavégzés, de megfeletkeznek a legfontosabb tényezőről, azaz magukról! Az ő értékelésre való képességük mivolta határozza meg az örömöt, az örömérzet nagyságát és azt is, mit tart örömforrásnak, jónak vagy rossznak! Nem lehet és nem is tud senki előállni jóval, értékessel, kellemessel, ha azt a fogadó nem tudja a maga szintjén jóként befogadni. Annak érdekében, hogy jobbá tegyük életünket, elöbb alkalmassá, befogadóvá kell tennünk magunkat, lényünket. Értsük jól! Közvetlenül nem ettől lesz több pénzünk és ezáltal jobb életünk. A folyamat, ami maga a körülöttünk levő történés vagyis az élet, az kínál számunkra is kellemes lehetőséget. A kedvetlen, depis, állandóan nyomott hangulatú ember lelke szűrőként működve előnyben részesítí azokat a lelki, szellemi dogokat, amikkel sokat foglalkozik az agy. Ezeket fogja az agy “jónak” minősíteni és ezekre kiélezve, figyelni erre. Alapvetően ezt a fajta hamis jót keresi, veszi észre és közvetíti az embernek. Ugyanakkor ez az agy, adja azokat a gondolati képeket, amellyek által rossznak érzékeljük kapott képet. Mivel ritkán hibáztatja magát az ember, az agy, így csakis külső ok lehet a rossz forrása! Alapvető összhangba akkor tudunk kerülni magunkkal, ha a jóérzés megítélése független, nem befolyásolható forrásból származik. Ilyenek lehetnek a távoleső bevitelek, természeti bevitelek, életterünktől távolabb élőktől érkező bevitelek vagy azon vágyaink teljesítése általi bevitelek, amik megvalósításával vártunk. AKI FELADJA AZ AZONNAL VESZÍT, AKI KÜZDVE BUKIk el, TÖBBET TETT MAGÁÉRT, MINT A SIKERES!