Hát, úgy, hogy jó legyen!

Mit hogyan kell csinálni kérdésre, feleletek.

Ügyfél kérdezi.

Ön mit javasol, Ön szerint hogyan kéne megcsinálni.

Mit szeretne?

Hangzik a válasz.

Nyílván a legjobbat szeretné az úgyfél megkapni, a legkedvezőbb áron, hiszen ez a célja. A legtöbb esetben, mikor a szakemberek, vállalkozók válaszolnak, a fent feltett kérdésre, elmondják, hogyan kell csinálni. Na, most a helyzet az, hogy sokféleképen lehet ugyanazt az eredményt elérni. Mi lesz tehát a döntő? Alapgondolat, hogy okos beszéddel, indoklással, megvezetni az ügyfelet, saját érdekükben. Kizárni a macerás részeket, bonyolult, időt és elmét rabló megoldásokat. Gyors, egyszerű legyen s nagyot lehessen szakítani. Ügyfél boldog, tanul és továbbiakban már ezek alapján tájékozódik tovább. Ez vezet a fenti kérdéshez, miszerint: hogyan KELL csinálni, azaz, a legjobb, legtutibb és az egyetlen. Ha valaki másképp végzi el, másképp csinálja, másképp is tudja vagy a minőség beltartalma más, stb., akkor az lesz, aki becsapja őt! Tényleg így van? Azt hiszik, hogy az első esetben vagy mindig a leghatákonyabb megoldást kapják. Igen, azt! De kinek a szempontjából a leghatékonyabb? Hogyan kell azt csinálni, kiszolgálni valakit, aki, maga sem tudja mit akar? Egyik jellemző megoldás, kimondatni a másik féllel, jelen esetben a vállalkozóval, hogy mit akar az ügyfél. A vállalkozók kisebbik része elmond néhány megoldást, de nem érti az ügyfél. Miért? Általában azért, mert nincsen beárazva vagy mert fogalmi képe egyáltalán nincsen. Sokan tájékozódnak árak alapján. Megszokták, hiszen a netes elérésű termékek világában, ez a jó megoldás. Mi van azonban, azokkal a termékekkel, készítményekkel, amik helyszínen készülnek, mint a látvány pékségben a sütik. Az állandó minőség változhat vagy változó, mert alapra, már meglévőre készül, épül. Ilyen esetben, nehéz a minőséget állandósítani. Az eltéréseket viszont, meg lehet állapítani, ki lehet fejezni, meg lehet fogalmazni. Súlyos gondot jelent, mivel az öt szavas média makogáshoz szokott emberek próbálnak átadni egymásnak infókat. Teljes a zavar! Leíró nyelvezettel leírni, körülírni, rámutatni, kifejezni, kiemelni vagy pontosítani, meghatározni egy minőségi megjelenést, egy kinézetet, nem képesek. Fogalmakkal, fogalmi képekkel, fogalmi tartalmakkal nincsenek tisztában. Az egyik ilyen jellemző az úgynevezett szakmai vagy szakkifejezések. Szakkifejezésekkel teletűzdelt mondatokba fűzött szöveg. Ezt nevezik egyesek tájékoztatásnak. Ezek az úgynevezett szakemberek vagy szakértők. Miért is? Nem értem! Csak azok az emberek a szakemberek, akik ilyen beszédet tudnak?

ÉN NEM ISMEREM EZEKET A SZAKKIFEJEZÉSEKET.

A magyar nyelvben nincsenek szakkifejezések! Egyszerűen nem kell neki! Ugyanis mindent ki tudunk mondani, mindent ki tudunk fejezni, amit, mi magyarok megértünk egymás között. “Nem értem, mi az, hogy sík! Nem értem, mi az, hogy szintezés. Nem értem, mi az, hogy gyűjtő-elosztó! Lehetne sorolni. Ezek csak példák a szakkifejezésekre s ezeket torzítják a szakemberek tovább a maguk dicsőségére, nagyságuk mutogatására. Sík. Egy egyenes lap felszíne. Szintezés. Egy meghatározott mérték, méret beállítása, elérése vagy jelölése. Többnyire vízszintes irányultságú, hasonlóan a talpunk alatt levő talajhoz, amit nulla síknak is felfoghatunk. Mivel vízszintes irányú a szintek egymásra épülő vagy egymás alatt-felett elhelyezkedő síkok. Lényege, függőleges elrendeződés. Épület emeletek is szintek, a padozat, karzat, padlás, pince, a falon egy vízszintes vonal, a függönytartó, stb. ezek mind szintek.  Gyüjtő-elosztó. Összegyüjt és onnan, ahová begyült, onnan eloszt, szétoszt, beállítással vagy anélkül. Fővezetéken táplált bevitel és mellékvezetéken elvezetett továbbtáplálás eszköze. Ez lehet fűtővezeték, nagyker raktár vagy kisbolt. Ugyanazt teszi mindegyik, begyüjt, majd onnan eloszt, kiad magából anyagot. Méretezés. Előre meghatározott, számokkal, szavakkal kifejezett, beszéd, rajz utasításai által közzétett, kinyilatkoztatott elképzelés, méretekkel pontosított meghatározás, amelynek tárgyiasult, alakot öltött formája, maga az elkészítatt tárgy. A méretezés tehát lehet tárgyiasult vagy még elméleti, rajzolt. Vannak szabályok és vannak lehetőségek. A szabályok, azt a célt szolgálják, hogy a készítmény kellően jó legyen. Ezeket be kell tartani. Ám sokféle szabály létezik ugyanarra az adott feladatra. A minőséget jellemző tartósságot szolgáló megoldások közül, a leghatékonyabb, a legtartósabb megoldások vagyis műveletek összesége adja a majdani szabályt és egyben kötelező érvényűre emelkedik. Viszont merevedik is és emiatt alkalmatlanná is válhat esetekben. Tehát a szabályokat is rugalmasan kell kezelni, nem csak szabályokban, szabályosságban gondolkodni. Az építőiparba bevitt rendszerek is ilyenek. Jók, hasznosak, látványosan egyszerűek vagy valamilyen más jó tulajdonsággal rendelkeznek, de általában véve merevek, rosszul illeszkednek másfajta, “idegen” rendszerekhez. Ilyen esetekben jól, átlátottan, tapasztalatra építve kell vagy lehet összehangolni, megoldani feladatokat. Hiába minden szabály ha nem tudjuk jól hasznosítani.

Szakkifejezések, Szakmai Kifejeződések, Szakmák Által Használ Szavak És Azok Általános, Mögöttes Tartalma.

Járókelő. Jár és kel. Felkel reggel és járva megy, megyen valahová. Szabályosan a járdát használja erre a célra, de tud járni úton, útfélen, terepen, úttesten. Ezenkívül tud még gyalogolni is és akkor átváltozik gyalogossá! Ilyenkor, ha a járókelők átváltoznak gyalogossá, akkor gyalogos forgalomról szólnak a hírek. Szabályosan, egy járókelő, járva a járdán, eljuthat bárhová, de át is tud kelni az út testén, hiszen, ez még mindig a szabályos, szakifejezéssel megfogalmazott tevékenység. Egy hétköznapi emberke nem értheti, ne is értse, mit beszélnek a nagyok, az elmék. Zavarkeltés a köbön! Tehát a köznapi, maga a kisember, az megy az utcán, sétál, ténfereg, kóboról, tántorog, mászkál, szalad, siet, kutyagol, botorkál, stb., de szakszerűen csak és kizárólag jár-kel, esetleg, gyalogol. Rögzítés. Rögösítés, valaminek megkötése, odaerősítés, erővel állandósított, állandósult helyzetben tartása főleg tárgyaknak. Építőiparban rögzítő és kötőelemek használatával véghezvitt, állandósított, bonható vagy bonthatatlan helyzeben tartása valaminek. Rögzítés még más, mindennemű ott tartása anyagnak, tehát tapasztás, ragasztás, csavarozás, szögezés, hegesztés, forrasztás, stb. Szellemi értelemben, megjegyzés, észbentartás, felírás, jelölés. Bontás. A bontás nem rombolás, de annak is látszódhat. Elszedés, visszaszedés, eltávolítás, a kész rész felszámolása, készségének megrontása határozott, célirányos cselekedetek sorával. A rögzítettség megszüntetése, a rárakott, tapasztott leszedése. Részleges bontásnál csak az elbontandó részek eltávolítása, a maradók sérülése nélkül. Bontás lehet még az is, ha az elbontott tárgy, rész vagy egész, munka után, esetleg máskor, visszakerül eredeti helyére. Ideiglenes bontás, szükségbontás. 100-as vonal. Egy bizonyos szintvonal, melyet falazaton vezetnek, vetítenek, vonalaznak végig és célja, hogy a bontás miatt eltűnt padóvonalát időlegesen pótolja. Ettől a vonaltól lehet, felfelé és lefelé méreteket megjelölni. Elnevezése pontos, hiszen megmutatja a nullától való magasságát, azaz 1 méter vagyis 100 centiméter. Függő. Lógó súly. A föld közepe felé mitató vonal, amely a nehézségi erő által jut érvényre és mindig a nehézségi sodrás irányát mutatja. Egyenlő a hétköznapi értelemben használt függönnyel, mely ugyanígy működik. Az építőiparban a függőleges, mindig a tökéletes függőlegestől való eltérést igyekszik megközelíteni, eltéréseit csökkenteni. Tehát a függőleges falak párhuzamosak a függősúly zsinegével vagyis megközelítőleg azok. Zsinorban van. Egyenes vonalú. Két végpont között kifeszített zsinor adta egyenes. Az ilyen egyenessel tartott párhuzam adja az építőipari tárgyak egyenes vonalát. Tehát nem merev anyagból készített vezető egyenes, melyet időlegesen használva, segítséget ad. Káva. Falnyílás, ablaknyílás, ajtónyílás, átjárónyílás. A káva, a falba vágott, készített nyílásnak azon része, amely többnyire egyenlő szélességű a fal vastagságával. Olyan jellegű jelenség, mely hasonlatos a láda oldalával, koporsó oldalával. Amíg az ablak, ajtó síkja, lapja párhuzamos annak a falnak síkjával, amibe be van építve, addig a káva az ablak, ajtó síkjára merőleges, derékszögű vagy más, valamilyen szögállású lap. Ez a lap nem kell, hogy síklap legyen, lehet íves, hullámos, görbe is, de ettől függetlenül káva a neve. Tehát a fal síkjától, símogatható, nagyméretű felszínétől a falvastagságba mélyített vagyis a bemélyedésnek azon része, amellyen keresztül érzékelhetővé válik maga a falnyílás, falfülke, falmélyedés és látható, hogy milyen mélyen van a falba beépítve az ablak, ajtó, stb. Ha ládának fogjuk fel, akkor a láda alja az ablak, a láda oldalai pedig maga a káva lesz. (Egyes helyeken a káva elnevezés, jelent kávét, kávézást is. Munkásnyelv.) Mivel több minden hasonlít ilyen szerkezethez, ezért az ilyenek neve: kávaszerkezet. Kávaszerkezetű termékek például: falnyílások, ládák, szekrények, dobozok, magasfalú keretek, kerítések, stb. Keret. Köret. Olyan, kávahasonlóság, mely tulajdoságait tekintve hasonló, de a keret méretei mások. A keret méretei olyanok, hogy a kerített tér, tárgy síkjának irányába, a keretanyag szélessége nagyobb, mint vastagsága. Általánosságában elmondható, hogy a keret keskeny, karcsú, de lehet vastag, tömött láványú is. Állvány. Építőiparban, olyan időleges építmény, melynek egyetlen célja van, hogy az építkezést kiszolgálja, azt minden szabott feltételeivel egyetemben. Az állványszerkezetekre jellemző a lábasság vagyis lábakon álló szerkezeti megjelenés. Szék, asztal, emelvény, magasítás. Jellemzően a csarnokok is állványszerkezetűek, lábakon állók, hiszen a szerkezet terheit a lábai, oszlopai adják át a talajnak. Áthidaló. Feladatát tekintve, olyan, mint egy híd. Legkevesebb két tartón nyugvó, többnyire egyenes vagy kis ívű, erős, rugalmas, tartószerkezet, mely saját magán kívűl is terhet hordoz. Esetenként elnevezése lehet még kiváltó, mivel a teherviselés alól kiváltja az alatta levő szerkezetet. Tehát a híd alatt, hidalás alatt, áthidalás alatt vagy kiváltó alatt elhelyezett szerkezeteket, fölöttes súly nem terheli.  Vakolat. A vakká tevő. Olyan épületszerkezeti rész, mely eltakarja a csupasz téglát, betont, vályogot, összeségében a falazó elemeket vagyis a falat, falfelületet egyenletesen fedi be. Hagyományosan a vakolat habarcsból van. Tehát, amíg lágy, nedves, habos és a vödörben van, addig habarcs, a falon besímítva már vakolat a neve. Vékonyvakolat. A vékonyvakolat is vakolat, de vékony. Azért vékony a neve, mert anyagában jelentősen kisebb nagyságú szemcséket tartalmaz. Ennek köszönhetően, a felvihető legkisebb vastagságú réteg, kicsi, vékony. Innen a neve. Többnyire gipsz vagy meszesgipsz, gipsz kötésű anyag (glett). Rétegrend. Rétegek egymásutániságát megfogalmazó elnevezés. Különböző rétegek felvitele után kialakuló rétegződés, melyben az egymásutáni rétegek, egymásnak fogadósíkjai vagy másnéven fogadórétegei. Falazatra, aljzatra, födémre, talajra lehet rakni. Egy általános rétegrend födémre: födémtest (maga a födém), kiegyenlítő sík (lehet salak, homok, habarcs, stb.), fólia, vasháló, padlófűtés csőkígyója, fedőréteg (beton), aljzatkiegyenlítő, burkolatragasztó, burkolat.  Falkiállás. Tulajdonképen bármi lehet, ami kiáll a falból vagyis azokhoz a készülékekhez kialakított, falból kijövő szerkezet, amihez a továbbiakban, falonkívüli elem csatlakozik. Ezeket felszerelve lesz befejezett a munkának ezen része. A falkiálláshoz kapcsolódó elemek neve a szerelvény. Tehát ebben az esetben nem fogadósíkról beszélünk, hanem szerelvényfogadóról.    Szerelvény.  Azok az eszközök, készülékek, berendezések, melyeket felszerelnek beépítésük során. Legtöbbszőr csavarhúzót vagy valamilyen villás kulcsot, csavarkulcsot haszálunk.  Szerelvénydoboz. Egy, olyan doboz, melynek neve ismerősen cseng. Általában a villanyszerelő haaználja ezt a kifejezést, de lehet bármi hiszen, egy dobozban sokminden elfér. A tulajdonképeni szerelvénynek a falba eső részeit fogadja és az ott lévő kötéseknek ad helyet. Ezzel a lehetőséggel, egyrészt rejtve van, másrészt biztoságot nyújt az érintő kezeknek. Tok. Ajtó, ablak vagy valamilyen nyílászáró, falkávatakaró szerkezet. Lényege abban áll, tudniillik ez biztosít kapcsolatot a fal vagy falkáva és a nyílást elzáró szárny között. A tok védőburkolat is egyben. A nyílászárók tokja már csak emlékeztet a védelmi feladatra. Más esetekben az építőiparban használatos tokok valósan védelmi szerepet töltenek be. Lehet villamosság, víz, fűtés, stb. Ilyenkor a tokok egy csatlakozást, egy kötést, valamilyen kapcsolódást óvnak a környezeti hatásoktól vagy az embert, állatot védik meg a tokban levő veszélyes hatásoktól.  Aljzat. Az alj. Olyan alsó, mellyen járni lehet. Hasonló az alaphoz, de különbözik kissé. Aljzat alatt többnyire az alaplapra épített további síklapot értjük. Tehát aljzatnak nevezhető az a fogadósík, melyen járunk is és egyben fogadhatja a burkolatot. Faldísz. Faldísznek nevezzük azokat, a falsíkból kiálló mintákat, melyek alakjukkal, tartalmi megjelenésükkel, mondanivalójukkal megtörik a falak egyhangú síklapjait. Festett faldíszítések is léteznek. Ezek csak látszólagosan, de meglehetős hatásfokkal, közel hasonló szerepet töltenek be. Másságuk abban áll, hogy festéssel könnyebb úton, több változatban nyerhető meg. Sarok. Három vagy több síklapú fal találkozása. Egy kis rejtett zug. Más értelemben, hasonló tulajdonságokkal bíró kisebb nagyobb zeg-zugot értünk. Sarokél. Két lap, hosszan elnyúló sarka. Jellemző egy vízszintes és egy függőleges lap találkozásánál. Lehet belső és akkor belső él a neve vagy külső és akkor külső él a neve. Sarokív. Hasonlóan a sarokélhez, két síklap találkozik csak itt nem élben, hanem ívben van kialakítva. Ebből is lehet külsô vagy belső. Előtétfal. Falazat elé falazott fal. Megoldásait illetően van olyan, ami ékelt, ami a mennyezet és az aljzat közé van kifeszítve. Lehet még szerelt, lapszerkezetű is. Válaszfal.  Elsődleges feladata, az elválasztás, térleválasztás, elkülönítés. Tulajdonképen egy könnyű, nem terheket viselő falépítmény, mely rekeszekre osztja az áthidalt teret. Külső térben inkább térelválasztó a neve. Körítőfal.  A válszfalhoz hasonlóan működő falszerkezet, de neve más, mert feladata kissé eltér. Valóban elkerítő, körülkerítő, rekeszfal, mely a külsőt választja el a belsőtől. Kikanyarít a természetes térből egy darabkát. Szokásos megoldásként ezekre a falakra terhelnek más elemeket vagyis jellemzően teherhordó falak is egyben. Becsövezés.  Csövet tesz bele. Valamilyen körszelvényű, körkörös metszetű, üreges belcsejű szerkezet beleépítése, belecsinálása egy másik szerkezetbe. Épületeknél falakba helyezik leggyakrabban. A becsövezés lényege, hogy az áramoltatott közegek nem láthatóan legyenek jelen a lakásban. Falfülke. Olyan falkáva, melyek van háta. Vagyis belépve, benyúlva a falkávába, nem nyílászáró fogad, hanem fal. Fal helyett természetesen lehet fa, kő, rács vagy bármi egyéb is. Lényege abban áll, ugyanis egy falazatba sülyesztett pici vagy nagy helységecske, melyet használni lehet. Vagy a teljes ember befér vagy csak tárgyai, de érzésre, arányára, megjelenésére kisebb hatást ad a köröttes helységnél. Falsík. Általános értelemben a falnak a legnagyobb lapja, ami vagy tényleg sík vagy nem. A falnak síkja bármilyen nagyságban lehet, de főleg nagy.  Vízvetőjárda. Házak, épületek, építmények, ólak, budik, kocsiszínek, kerítések, támfalak vagyis mindenhol lehet, ahol földbenyúló falszerkezetek vannak. Lényege egyfelől lehet valóságos járásra alkalmas járda, karbantartáshoz való, keveset használt járda vagy nem járda. Minden esetben azonban elsődleges szerepe, hogy a csapodó esővizeket, hóleveket a fal tövétől kivezesse, kivesse, kidobja, kifolyassa és a szélén vagy összegyüjtse vagy nem. Ha összegyüjti, akkor vályújával nagygyüjtőbe ereszze. Az faloldaltól, távolított, de nem gyüjtött vizek a talajba jutván, ott elszivárognak, szétoszlanak. Ugyan, szivárog a falazat alapja felé is, de jóval kisebb mértékben.  Vízorr.  Vízkidobó kinyúlás, mely a védett szerkezetrészen hosszan elnyúlik. Nem gyüjt a szélén, hanem a szélén átbukva a víz, alázuhan. Lényege abban áll, hogy hasonlatos a vízvetőhöz, mivelhogy ugyanazt teszi, de megnevezése eltér. Egyébként a védett szerkezet, többnyire falazat, teraszszegély, épületrész, függőleges és közvetlen oldairányú, nagymértékű leázását hivatott oly mértékben hátráltatni, hogy az kárt ne okozzon. Vízköpő. Ez is kidobja a vizet, ám kissé másképp teszi. Tulajdonképen egy nyitott vagy zárt cső, mely vagy kilóg vagy nem. A díszes vízköpők kilógnak a falból. Falazati, belső, csapódó, gyülemlet vizeket a falon kívülre köpik. Egy szerkezeti megoldás jellemzőjeként ismeretes. Manapság függőleges csatornákon vezetik le a vizeket épületek oldalán s gyüjtik össze vagy vezetik bele a csatornákba.  Szerelőbeton. Durvázva, nagyjából vagy közel teljesen vízszintesen kiöntött szerkezeti beton, melynek célja, hogy fogadjon fölöttes szerkezeti elemeket. Erős, teherbíró, teherviselő is tud lenni. Ehhez kapcsolódó szerkezeti szerelvényeket szerelnek szerelők s így neve szerőbeton lett.   Aljzatkiegyenlítő. Vízszintes aljzat készítéshez kidolgozott rendszerű, általában úgynevezett önterülő anyag, melyet kiöntve és szétkenve, elterítve a gödröket felölti. Terülési tulajdonságai jók. Beleülepszik gödrökbe, lefolyik a lapos lejtőkön, közel teljesen vízszitbe áll be.   Úszókapu. Alsó vezetőgörgő és vezetősín nélküli, toló-húzó kerítés nyílászáró. Neve abból jön, hogy a küszöb felett úszik a levegőben és így működve éri el célját. Görgői ugyan vannak, de azok nem a küsöbön működnek.  Tolókapu. Küszöbsínen vezetett kerítés nyílászáró, mely ugyanúgy működik, mint az úszókapu. Valójában, egy nagyon keskeny egynyomon haladó kapu alakú csillének is felfogható. Nyílókapu. Sarkai elforduló, kiforduló nyílászáró szárnyak. Kifordul ha kinyitom. A nyíókapuk esetén általában elmondható, hogy ezek is úsznak a talaj felett, de vannak nagy súlyú szárnyak, amiket alátámasztanak görgővel.  Függesztőmű.  Lógató szerkezet. Kisebb, nagyobb súlyok, terhek hosszútávú cipelése mindekori feladata.  Karpánt.  Akasztófa támasz. Egy ferde alátámasztó kar. Feladata, hogy a terhek hordásában, nyílások áthidalásában nehéz szerephez jutott elemek munkáját segítse azáltal, ugyanis kinyúlva kint egy kar a támközt kicsinyítik.  Szelemen.    Szálfa. Kisebb változata a szálka. Szálirányú, hosszúkás, karcsú, kecses, vágott, fűrészelt fatermék. Jellegzetesen szögletes, négyszöges vagy négyzetes metszetű anyag, építésre használják. Elsősorban ácsok építkeznek belőle, de természetesen más szakmák is használják. (Gerenda) Födémfa. Tulajdonképeni szálfa egy adott beépítési helyéről kapott megnevezése. A födémtest vízszintes áthidaló szerkezetét szálfák adják s ilyen testhelyzetben szerepük neve rájuk ragadt.  Rúdfa. Vékony vagy vastagabb, hosszú rönk. Minden ágtól, gallytól, esetleg kitüremkedéstől, mentes, faanyag. Nyers, nem megmunkál külsejű, szelvénymérete természetesek, csak hosszmérete szabott.   Szarufa. Cserépléc. Ellenléc. Párazárófólia. Hőtükrösfólia. Álmennyezet. Felfagyás. Szétfagyás. Járdatükör. Zsalu. Eresz. Rekesz. Szeglet. Táskás. Ívhát. Ívvonal. Ívgerinc. Gerincvonal. Sarokpont. Sarokvonal. Szelep. Csap. Tekercs. Háló. Betonvas. Zár. Nyit. Elhajlás. Ferde. Görbe. Egyenes. Ív. Hullámos. Eltart. Betart. Kerek. Kosár. Lejt. Lejtő. Emelkedő. Falegyen. Macskalépcső. Fedélhéj. Fedélsík. Felszín. Csőidom. Tokoscső. Nyomócső. Lefolyócső. Kar. Küszöb. Küszöbérték. Küszöbszint. Burkolat. Burkolaváltó. Hidegburkolat. Melegburkolat. Hidegpadló. Melegpadló. Padló. Pad. Padlás. Szék. Állószék. Dúc. Támdúc. Támfal. Fal. Hézag. Keretbetét. Betét. Berakás. Gödör. Árok. Karc. Hasas. Hátas. Domború. Homorú. Lapos. Meredek. Magas. Alacsony. Egyenesszög. Derékszög. Merőleges. Palló. Állvány. Silány. Fényes. Jó fényvisszaverő felület vagy csiilogó vagy tükrös volta. Halvány. Halovány. Sápadt, sápatag, halott színű, gyenge színezetű. Nem fényes. Gyenge fényvisszaverő képességű felület. Látvány. Fényvisszaverődésből fakadó tény. Hallvány. Közegrezgés kelltette hullámok érzékelésének agyi képe. Kiékel. Betámasztás. Közeghatárok közé szorítás. Lejtővel, ferdülettel történő megakadájozás, jellemzően gurulás, csúszás, lazulás, esés, stb. ellen. Betámaszt. Kidőlés ellen véd. Kitámaszt. Bedőlés ellen véd. Megtámaszt. Megrogyás ellen véd. Kiváltó. Teherviseléstől mentesítő, olyan szerkezet mel a kiváltott szerepét más alakban, más kivitelben, más anyaggal vagy másképp képes jól ellátni. Szikkasztó. Talajnedvességet párologtató gödör. Lehet üres vagy töltött. Kaviccsal lazán töltött (nagy kavicsok) kútnak is felfogható. Lényege, hogy a talajban nyomás alatt lévő vizek nyomottságát megvágom, megszakítom és egy kisebb nyomású tér felé késztetem. Itt kilépve, a talaj melegétől párolgásra biratik. Vízgyüjtő. Talaj vagy esővíz összeszedésére és tárolására szolgáló edény, edények sora. Kosztól, párolgástól mentesen tárol, tartogat. Vízelvezető. Vízlevezető. Egy nyitott vályúszerű edény. Természetes környezetben létrehozott mesterséges árok, általában nagy rejtett formában ráccsal védett. Esővizeket vezet el. Lehet olyan árokrendszer, ami bizonyos helyeken védelmi szerephez jutnak vagy természetes úton, időszakosan elvezetik a vizeket. Kerti környezetben is van, de jóval kisebb és általában nem nyitott. Vízvályú. A vízelvezetők családjában a mesterséges kistestvér. Diszes, nem zavaró vagy tetszetős kivitelűek, de jellemzően nagyrészük a földbe van rejtve. Zagy. Folyós sár, iszap, feázott por. Olyan vizi törmelék halmaz, !ely lágyságát a vízzel való keveredési arányától függően változtatni képes. Szemcséinek mérete a kicsitől a parányiig vagy annál is kisebbig terjedhet. Por. Száraz zagy. Legnagyobb szemcséi kicsik, aprók, a gyenge szél sodorni, felkapni képes. Nedvesítve leragad, sok vizzel sarat alkot. Ponyva. Takaró, pókróc. A ponyva, erősen sűrű szövésű vászon. Letakarásra, eső, hó elleni védelemre, esetleg nap elleni védelemként tölt be szerepet. Elhúz. Víznek gyors beszívása, beszippantása. Más esetekben valamilyen húzóerőnek kitett tárgy lassú vagy gyors elmozdulása a húzás felé. Elhúzás. Kimenet. Kimeneti nyílás. Ahol kijön, kigyün, ott. Más esetekben az a hely ahol valami, mindegy mi, kiáramolhatik, ahol kimegyen, kidobódhat, kifolyhat, a kilépés helye. Nem kell feltétlenül mozgó kijövetel legyen, lehet állandósult is. Hasonló a kiálláshoz, de  a kiállásban a kimenet, az a hely lesz, ahol kilép egy anyag. Bemenet. A beáramlás, belépés helye. Az előzőhöz hasonlatosan egy hely, valamilyen nyílással, de itt a nyílásba megyen be valami és nem a nyílásból gyün ki valami. Átjáró. Nyitott falnyílás, nyiladék. Olyan falkáva, amiben nincsen nyílást elzáró nyílászáró vagyis nem zárható. Átvezetheti az embert, állatot egy másik térbe, helyiségben, ahol másféle történések várnak rá. Bejáró. Bejárat. Kijáró. Kijárat. Töltés. Talajjal, törmelékkel, kővel, kőzuzalékkal meghordott, megtöltött, feltöltött mélyedés, gödör, terület. Lehet nem mélyedésbe tölteni, ilyenkor a feltöltés vagy túltöltés van szóban.  Töltéshát. A túltöltés kupaca hosszan elnyúló, mintegy gerinc kitüremléshez hasonlatos emelvény, földhát. Jellegzetessége a folyómenti gát, vasút sínek alatti kiegyenlítő vagy szintező töltés. Lehet úti töltés is, !elynek hátfelületén járnak a kocsik. Rézsü. Ferde sík szerű talajidom. Hegyi kertekben jellemző a terület kihasználhatósága végett vagy, mert így szebb. Tulajdonképen a lépcsős kertekben a függőleges támasztókat, támfalakat, esetenként helyetesítő ferde talajrész. Haszna abban áll, tudniillik növények telepítése céljából igen hasznos. Dülő. Laposabb hegyi oldalak, ferde rétek mező, melyek meredeksége nem túl nagy. A meredekebbek neve, meredek dűlő. Lehet még nevezni ferde utakat, melyek vagy lejtenek vagy emelkednek. Ezek neve, dűlő út. Dől. Nem feltétlenül gyors mozgású esemény, lehet álló, már megállt is vagy nagyon lassan mozgó, a függőlegeshez képesti, talajponton történő elfordulás. Rombolás. Rommá tevés, romhalmazzá változtatás. Hasonlatos a bontáshoz, ám annak egy nem kímélő változata. Többnyire válogatás nélküli bontás, leépítés. Szállítás. Helyszínváltoztatással járó, rakodással egybekötött anyagmozgatás. Anyagmozgatás. Helyszínen maradó anyagok áthelyezése,  ide-oda rakodása, arréb tétele. Zárt területen vagy telephelyen, lakásban való tárgymozgatás. Rakodás. Többnyire nagyon rövidtávú anyagmozgatás. Rendesen le-s-fel mozgatás, hordás. Csomagok, tárgyak, edények, bútorok vagy egyebek hordeszközre vagy hordeszközről történő kis szállítások. Rendezés. Környezet átalakításra is vonatkoztatott kifejezés, rendezettséget, rendszert, szabályosságot hordoz magában. Tervszerüen kidolgozott, kiépített megcsinálás. Tudatosan elgondolt cselekménysorozat, melynek eredménye, maga a rend. Takarítás. Tisztítás. Összegyüjt és elhord, például szemetet, törmeléket. Felületről leszed, kiszed valahonnan, kiürít, letörli. Daruzás. Függőleges emelőszerkezettel végrehajtott rövidtávú szállítás. Tehát emel és odébb visz vagyis nehéz tárgyakat mozgat, helyére tesz, megtart, sülyeszt. Bikázás. A bika nevű szerkezet, egy láb, pontosabban két lábból álló, “A” betűre emlékeztető valami. Kötél segítségével, húzásra tud megemelni tárgyakat és egyben arrébb is tudja vonszolni. Ha rögzítjük a lábakat a talajhoz, úgy, hogy azok fordulni képesek legyenek, akkor oszlopok felállításánál nyújt segítséget. Beemelés.  Fölemeléssel berakott vagy föntről a mélybe engedet tárgy elhelyezése. Födémekhez, áthidalókhoz használt kifejezés.  Oszlop. Pillér. Láb.

Kivakak